A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére - Sz. Kürti Katalin: Négy évtized képzőművészeti gyűjtőmunkája a Déri Múzeumban (1945–1985)

készült acélmetszeteket, rézmetszeteket emelhetjük ki (Tompa Mihály, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Bajza József és mások portréi), valamint a Haranghy Jenő, Gáborjáni Szabó Kálmán, Vadász Endre, Menyhárt József kollekcióit (20—50 lap egy-egy alkotótól). Nagy értéke a hagyatéknak Aba Nóvák Vilmos: Kaszálók című rézkarca, Uitz Béla két korai rézkarca (Anya gyermekével — 1916, Reggeliző asszony), Körösfői Kriesch Aladár: Út őszi fákkal című kőrajza, Szőnyi István korai rajzai és rézkarcai. Mint ismeretes, Soó Rezső több, mint 80 000 darabot számláló kisgrafikai gyűjteményét az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozta a 60-as évek végén. Szép számmal hagyott még a Déri Múzeumra is kisgrafikákat, exlibriseket s ezzel teljesebbé tette különben is gazdag kollekciónkat. Meg kell még említeni Soó Rezső külföldi metszetgyűjteményét, amelyben különösen értékes a Servolini színes fametszetanyag, valamint Käthe Kollwitz Anya gyermekével című rézkarca. 1978-tól nagyszámú grafikai ajándékot kaptunk a Képző-Iparművészeti Lektorátustól, ill. a minisztériumtól, őrzünk egy szitanyomat-sorozatot az Ady centenáriumra megjelent albumból (Molnár Vera, Fájó János, Kokas Ignác, Székely Vera, Reich Károly, Martyn Ferenc, Kolozsváry Zsigmond, Konok Tamás, Frank Magda, Székely Péter, Szabados Árpád, Sulyok Gabriella és mások művei). 1983-ban több, mint ötven litográfia, rézkarc került a gyűjteménybe (Csohány Kálmán, Bálványos Huba, Banga Ferenc, Almásy Aladár, Makó Judit, Stettner Béla, Hincz Gyula, Feledy Gyula, Lenkey Zoltán, Gacs Gábor, Kéri Imre, Sziráky Endre alkotásai), s nagyszámú tus-, tollrajz: Szurcsik János, Róna Emmy, Reich Károly, Duray Tibor művei. 1985-ben kaptuk meg Tassy Béla, Dolnik Miklós, Bálványos Huba, Decsi Ilona, Bognár Árpád, Hézső Ferenc, Raszler Károly, Kajári Gyula, Tarjáni Jenő, Andó Mária egyedi és sokszorosított grafikáit. Vétel útján került a múzeumba Duray Tibor pár, a debreceni kolumbárium üvegablakaihoz kapcsolódó vázlata, Martyn Ferenc műveinek szitanyomata, ajándékozással Holló László 200 rajza Kovács Imre öt hidegtű-, ill. cinkkarca, Pálfy József 1915-ben készült orosz hadifoglyokat megjelenítő rajzai. A négy évtized eredményei — a hiátusok ellenére — nem lebecsülendőek. Mutatják a megyei és városi tanácsok áldozatkészségét, a minisztérium és a lektorátus segítségét s a múzeum — ezen belül a képzőművészeti gyűjtemény, majd osztály — erőfeszítéseit. A gyűjtés mellett jelentősnek mondható a feltáró, tudományos feldolgozó és a közművelődési, képzőművészeti ismeretterjesztési munka. Az állandó kiállításokról már írtunk (régi és új képtár, Ecce homo terem, Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum, Holló László és Káplár Miklós emlékház, Böszörményi Galéria, Hortobágyi Galéria). Az időszaki kiállítások sorából csak a saját anyagból rendezett tárlatokra térünk ki, vagy azokra, amelyek munkatársaink gyűjtő- és tudományos munkáját kiemelkedően reprezentálták. 1965-ben Káplár Miklós emlékkiállítását, 1971-ben Senyéi Oláh István, 1972ben és 1975-ben Gáborjáni Szabó Kálmán, 1981-ben Dienes János-emlékkiállítást, 1962— 1976 között több Holló-kiállítást rendeztünk. Kiemelkedett a sorból a történeti képeket bemutató tárlat (1970) és a mitologikus téma feldolgozása (1972). Nagy erőfeszítéseket tettünk Vadász Endre életművének a feldolgozására, gyűjtésére, népszerűsítésére. Ennek jele volt az 1976/77-es debreceni tárlat és az 1981—82-es Magyar Nemzeti Galéria-beli bemutató. S ezzel el is érkeztünk „házon kívüli" kiállításainkhoz. Ezek közül a budapesti Pataky István Művelődési Házban rendezett Medgyessy-emlékkiállítást (1981), a miskolci képtárban bemutatott Holló László-tárlatot (1977), valamint „A művészet szolgálatában — a megyei képzőművészeti gyűjtemények 40 éve" kiállításon részvételt emeljük ki, a külföldiek közül a varsói és szófiai Medgyessy Ferenc-emlékkiállítást (1981), a potsdami festészet bemutatót (1978) és a bagdadi Rashid Galériában rendezett kiállítást (1984). E kiállításokat vezetők, katalógusok, leporellók kísérték: s természetesen sajtóméltatások tömege (Alföld, Művészet, napi lapok). A Magyar Televízió minden jelentős kiállításunkról sugárzott riportot, de több önálló film is készült, amelynek szakértői és riportalanyai is voltunk. Megemlíthetjük az 1972-ben forgatott Holló László-portréfilmet, az 1977-ben elkészült VadászEndre-filmet (amelynek Sz. Kürti Katalin volt szakanyagírója), az 1974-ben vetített „Önéletrajz, mit lapozni sem kell..." Medgyessy-filmet, amelynek tekintélyes részét a Déri téren és múzeumunkban forgatták. 1984 őszén készült el (és 1985 júliusában vetítették) a 492