A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Természettudomány - Mészárosné Bozsko Szvetlana–Juhász Lajos: Debrecen város madárvilága és annak változásai évszázadunkban

Kóborlás közben a városba a Nagyerdőn át hatol be a héja. Érdekességet jelent a Nagyerdő két kisebb vízfoltján, vonulás közben megjelenő kis vöcsök és tőkés réce egy-egy példánya. 8. Botanikus kert: Mint a Nagyerdőből kiszakított terület, madárállománya hasonlóan gazdag, kiegészülve néhány olyan fajjal, amely a csak itt levő, kisfokú zavartalanságot igényli. Mind a növényzeti, mind a madártani színezettség teljes, a költőfajok száma legnagyobb az egész városban (37 faj, 61,66%), az összfajszám is a legsokrétűbb madárösszetételt mutatja (1. táblázat). A városban arborikol fészkelőnek számító 11 fajból 10 költ a területen (90,90%), így pl. szajkó, sárgarigó, királyka, kis őrgébics, meggyvágó. Az odúlakók 20 fajából 18 a költőfaj (90%), pl. a macskabagoly, kuvik, nyaktekercs, zöld küllő, nagy tarkaharkály, közép- és kis tarkaharkály, cinege. A cserjeszintben költő fajok közül mind a 9 fészkel a Botanikus kert területén. A terricol fészkelők különleges értéke a lappantyú, mely a fácán, csilp-csalp és sisegő füzike társaságához nemrég csatlakozott. Kóborlási időben rendszeresen megjelenik a fekete harkály, szürke varjú, karvaly, vörös vércse. Telelőként a vetési varjú, az összes harkályfaj, szajkó, cinegefajok, rigók, csonttollú, apró magevők (tengelic, zöldike, csíz, süvöltő, erdei pinty, fenyőpinty, citromsármány) együttese jellemző. Ritka telelőként néha megjelenik a búbos cinege is. A nagy madármozgást érzékelteti a nyári és téli közös fajok hasonlósági indexe, amely értéke alig éri el a nagyfokút (64,58%). Mindezek alapján a Botanikus kert Debrecen madártanilag legértékesebb része a városnak. 9. Temetők: A város temetői közül ökológiailag önálló biotópként a Köztemető vehető számításba, a város többi kisebb temetői a helyzetüknél és növényzetüknél fogva madártanilag a kis városi parkokkal hozható kapcsolatba. A Köztemetőnek, mint öreg parknak egyrészt az eredeti kocsányos tölgyesekre jellemző madárvilága van, másrészt ez kiegészül a temetőben nagy számban levő lucfenyő madaraival és a városi fajokkal. Fészkelőként az erdei fajok és a parkok, fasorok jellegzetes költőfajai dominálnak. A Köztemető madártanilag kiegészítője a Nagyerdő, Botanikus kert alkotta biotópkomplexumnak, de a madárvilága szegényebb mind a költőfajokat, mind a táplálkozókat 8. kép. Köszmétebokron fészkelő kis poszáta (Sylvia curruca) 41