A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Keresztesné Várhelyi Ilona: A Debreceni Irodalmi Múzeum létesítésének története és hároméves működésének tapasztalatai

c) Irodalmi társaságok, mozgalmak, rendezvények nyomtatott- és fotódokumentumai. d) A szocialista magyar irodalom debreceni adalékai. ej A Sarló-mozgalom dokumentumainak kiegészítése (nyomtatványok, könyvek, levelek, fényképek, képzőművészeti alkotások, visszaemlékezések írásban és hangszalagon). f) Eredeti író-ábrázolások (képzőművészeti alkotások, fotók, grafikák). g) Debreceni írók jellegzetes használati tárgyai. h) Irodalmi hangfelvételek (önvallomások, visszaemlékezések, jelentős irodalmi rendezvények). i) Irodalmi vonatkozású aprónyomtatványok. C) Színháztörténeti gyűjtés a) A debreceni színjátszás történetének dokumentumai. b) Színész- és rendezőegyéniségek kéziratai, szerződései, levelei, fényképei, relikviái. c) A bemutatott darabok forgatókönyvei, szerepkönyvei, díszlettervei. d) Színházi aprónyomtatványok (plakátok, műsorfüzetek, meghívók stb.). e) Színházi kritikák debreceni előadásokról. D) Sajtótörténeti gyűjtés a) Debreceni újságok, folyóiratok első számai. b) Szerkesztők, újságírók munkásságára vonatkozó dokumentumok (nyomtatványok, fényképek stb.). A sajtótörténeti gyűjtés terén mutatkozik meg az együttműködés és a munkamegosztás szükségessége pl. az Egyetemi Könyvtár és a múzeum között. A gyűjteményfejlesztési koncepciót természetesen csak kerettervként lehet felfogni. A gyűjtési munka során annyi váratlan, előre nem tervezhető körülmény állhat elő, hogy ennek ütemezése a legtöbb esetben lehetetlen. A fejlesztési koncepció a jelenlegi helyzettől leginkább abban különbözik, hogy feladatként jelöli meg a színház- és sajtótörténeti anyag rendszeres gyűjtését is. E feladat azonban jelentősen meghaladja a jelenlegi személyi feltételek adta lehetőségeket, figyelembe véve a gyűjtemény munkatársainak jelenlegi sokirányú igénybevételét. Az intézmények gyűjtőkörének jobb megismerésére és pontosabb elhatárolására kezdeményező lépéseket kell tenni. Tájékozódni kell a nyilvántartási munkák számítógépes megkönnyítésének lehetőségeiről. Intézményközi együttműködéssel ez is könnyebben megoldható lenne. Az Irodalmi Gyűjtemény 1985-ben megkezdi a kézirattár nyilvántartási rendszerének korszerűsítését. A Petőfi Irodalmi Múzeum által kidolgozott következetes kéziratnyilvántartási rend bevezetése először az új szerzeményeket érinti, majd pedig visszamenőleg az egész kézirattárat fokozatosan átleltározzuk. Mindez óriási munkát jelent, amely azonban kettős haszonnal jár: egyrészt kiszűri a jelenlegi nyilvántartás hibáit, következetlenségeit, másrészt megteremti a számítógépes feldolgozás alapját. Ugyanakkor egyszerűbbé válik a gyűjteményünkben őrzött anyag tudományos kutatása és országos katalógusokban való szerepeltetése. Mindez együttesen a gyűjtemény fejlesztési koncepció megvalósulásának útját is egyengeti. 409