A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Keresztesné Várhelyi Ilona: A Debreceni Irodalmi Múzeum létesítésének története és hároméves működésének tapasztalatai

A forgatókönyv Mire a tématerv elkészült, már tisztázódott, hogy a kiállítás megépítését a Központi Múzeumi Igazgatóság (továbbiakban: KMI) vállalja. Az installáció tervét azonban még nem ismertük, s ez a forgatókönyv megírása szempontjából előnyt is, hátrányt is jelentett. A forgatókönyv 1980 márciusában készült el. Az ekkor még muzeológusként tapasztalatlan szerzőnek nagy segítséget jelentettek a korábbi irodalmi kiállítások rendezői könyvei, feljegyzései. A forgatókönyv hivatalos bírálói Czine Mihály és Bata Imre voltak, de a Déri Múzeum néhány debreceni szakembert is felkért a lektorálásra. így Julow Viktor, Bán Imre, Barta János, Bitskey István, Nagy János, Tóth Béla és Bényei Miklós mondtak véleményt a kiállítás tervéről. Különösen nagy segítséget jelentettek Julow Viktor szakmai és gyakorlati tanácsai, Bán Imre és Bitskey István korrekciói és Nagy János korábbi kiállításokról megőrzött dokumentumai. A lektori vélemények figyelembevételével véglegesített forgatókönyv ezután a KMI-hez került. Dr. Boreczky László elkészítette az installáció tervét, ennek alapján Molnár Józsefné grafikai elképzeléseit vetette papírra. A kivitelezés Hámory László gondos vezetésével a KMI Kiállításrendező Osztályának kollektíváját dicséri. A külső megjelenésében impozáns kiállítást viszonylag rövid idő alatt állították fel. A gyorsaságot a jó előkészítettség és a magasfokú szervezettség tette lehetővé. A nagy gyakorlattal és kitűnő minőségben elkészített installáció jól szolgálja a kiállítás mondandóját. Mindez annak is köszönhető, hogy a forgatókönyv írója néhány napon keresztül Budapesten egyeztette a forgatókönyv koncepcióját a grafikai tervvel. A makett formájában megjelenített vitrin előzetesen már világosan megmutatta a helykihasználás lehetőségeit. Ezzel együtt megkezdődhetett a feliratok, fotónagyítások készítése. A forgatókönyv megírása szempontjából sajátos helyzetnek kellett tekinteni azt a körülményt, hogy a kiállítás kivitelezését más intézmény végezte. Tudtuk, hogy ez óriási minőségi különbséget fog jelenteni, hiszen a hivatásos kiállításrendezők szakavatottságával a legügyesebb helyi dekoratőr sem veheti fel a versenyt, nem is beszélve az anyagok kiválasztásáról és beszerzéséről. Ugyanakkor a külső kivitelező miatt a forgatókönyvnek a szokásosnál sokkal pontosabbnak és részletesebbnek kellett lennie. Ezért úgy határoztam, hogy a szokásos forgatókönyvi formától eltérve röviden (a tárgyakhoz és feliratokhoz kapcsoltan) ismertetem a forgatókönyvben a kiállítás koncepcióját, tartalmi kivonatát is. Ez lehetségessé tette azt, hogy az irodalomtörténetben járatlan kiállításrendező is különbséget tehetett különösen fontos és kevésbé fontos momentum között. így alakult ki a forgatókönyvnek az a szokatlan formája, amely a hagyományos kettős felosztás (tárgy és felirat) helyett az alábbi tagolást alkalmazta: Koncepció Főfelirat Bemutatott anyag Tárgyfelirat Idézet Tartalmi megnevezés, méret, információ anyag, lelt. szám A felkért lektorok természetesen a koncepcionális részre figyeltek, bírálatuk ennek tökéletesítésére irányult. Helyenként tanácsokat adtak a feliratok megszövegezésének módosításához is, de ebben döntő módon a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai segítettek. Leginkább dr. Kerényi Ferenc vezető szakfelügyelő jogosan szigorú észrevételei módosították a feliratok szövegét. A vélemények és tanácsok alapján végrehajtott korrekciók szerint kezdődhetett meg a kiállítás tényleges kivitelezése. Az installáció előkészítő munkálatai a KMI műhelyeiben folytak, és közben Debrecenben megkezdődött a kiállítási anyag vitrinek szerinti csoportosítása, szétválogatása, beszámozása. A modern muzeológiai elveknek megfelelően kerültük az eredeti kéziratok kiállítását, helyettük másolatokat kellett készíteni. Ezek nagy része anyagi okok miatt nem készülhetett másként, mint fénymásolással vagy fotózással. Nehezítette ezt a munkát az a körülmény, hogy a Déri Múzeum nem rendelkezik saját fénymásoló berendezéssel, és a fotólabor sem alkalmas nagyméretű másolatok készítésére, sem pedig színes technika alkalmazására. A fotók egy része emiatt a KMI laboratóriumában készült el, sőt 396