A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Muezológia - Keresztesné Várhelyi Ilona: A Debreceni Irodalmi Múzeum létesítésének története és hároméves működésének tapasztalatai
Iákig. Az ötvenes évek második felében felmért irodalmi vonatkozású topográfiai adatokat Julow Viktor közzé is tette. 7 Egy tíz évvel későbbi irodalmi sétán kénytelen volt regisztrálni, hogy értékes emlékek mentek veszendőbe. A folyamat ezt követően is inkább csak erősödött. Különösen fájdalmas veszteség volt Kölcsey Ferenc egykori lakóházának szanálása, amelyre Julow Viktor — a város irodalompártoló és hagyományápoló lakóival együtt — úgy tekintett, mint a majdani debreceni irodalmi múzeum színhelyére. Ez az épület ugyan alapos felújításra szorult volna, de központi helye és építészeti jellege miatt alkalmas lett volna e funkcióra. Ha ez az épület nem esik áldozatul a művelődési központ és környéke építésének, feltehetően jóval hamarabb megoldódhatott volna az irodalmi kiállítóhely kérdése. így azonban újabb hoszszú évek teltek el a megvalósulásig. A Kölcsey-ház lebontása után fölmerült az a gondolat, hogy a Debreceni Irodalmi Múzeum számára igen alkalmas épület lenne az akkor még mentőállomásként használt egykori városgazda Péterfia utcai háza. Ez az elképzelés a megvalósulás küszöbén hiúsult meg. Az új mentőállomás megépülése után az épületet alapos vizsgálatnak vetették alá, és megállapították, hogy az renoválás után sem lesz olyan száraz, hogy megfeleljen a papíranyag tárolásával szemben támasztott muzeológiai követelményeknek. Az épület helye és építészeti jellege ideális lett volna az irodalmi kiállítás számára, mivel telke tőszomszédos Ady Endre és Csokonai lakhelyeivel, amelyek azonban múzeumi célokra alkalmatlanok. A közelgő Medgyessy Ferenc-centenárium és a nagy szobrász hagyatékának Debrecenbe kerülésével a korábbi elképzelés úgy módosult, hogy a városgazda házában — megfelelő rendbehozatal és bővítés után — Medgyessy-múzeum, s a korábban e célra kiszemelt vénkerti Borsos-villában pedig irodalmi múzeum létesül. Sajnos ekkor már a Borsos-villa felújítási terve készen volt, mégpedig az eredeti funkciónak megfelelően, a Medgyessy-múzeum számára. Ezen a terven már csak nagyon keveset lehetett módosítani a megváltozott koncepció szerint. A Borsos-villa Borsos József? egykori híres debreceni építész 1913-ban épült lakóháza szinte csak véletlenül maradt meg a vénkerti városrész szanálásakor. Az épülő új lakótelep építésvezetősége foglalta el az épületet. A gyorsan épülő paneles lakóházak hamarosan közrefogták a villát, s már-már a lebontására is sor került volna, amikor is a Déri Múzeum kérte a Városi Tanácstól, hogy a Borsos-villát hagyják meg múzeumi kiállítóhely számára. A Városi Tanács a felújítás költségeit is magára vállalta. 1980 őszére befejeződött az épület átalakítása és felújítása. A villának három hasznosítható szintje van, szintenként mintegy 100 m 2 alapterülettel. Az alagsorban három raktárhelyiség, ruhatár és a távfűtés bevezetésével létesített hőközpont kapott helyet. A középső szinten egy nagyobb kiállítóterem és egy munkaszoba van, az emeleten pedig egy kiállítóterem és egy kutatószoba létesült, amely egyben a vagyonőr(ök) tartózkodási helyéül is szolgál. Az épület egésze jól szolgálja a múzeumi funkciót, bár helye és mérete nem a legszerencsésebb. A villa építészeti megjelenése magán hordozza Borsos József egyéni stílusát, amelyben az erdélyi népi építészet és a divatos korstílus, a szecesszió ötvöződik. A magas, több helyen jellegzetesen megtört vonalvezetésű tetőtér külső kontúrjait faragott fa díszítés hangsúlyozza, az eresz alatt láthatók a gerendák szabadon hagyott, faragott végei. A belső tér hangulatadó és stílusmeghatározó része az ívelt falépcső, amelynek kísérő mellvédjén visszatérnek a külső díszítőelemek motívumai. Az épület felújítási tervét Arató András készítette. A terv igyekezett a múzeumi funkciót 7 Julow Viktor: Debrecen irodalmi emlékhelyei. = Déri Múzeum Évkönyve, 1958—59. (Debrecen, 1960) 181—193. 8 Borsos József (181'5—1952) építész, 1923—35 között Debrecen műszaki ügyeinek vezetője volt. Nagy érdemei vannak a városkép kialakításában. Legjelentősebb alkotásai: két templom Hódmezővásárhelyen, a debreceni Egyetemi Templom, a Köztemető és az egyetemi park terve, a krematórium és ravatalozó, a rendőrkapitányság Kossuth utcai palotája stb. 393
