A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Keresztesné Várhelyi Ilona: A Debreceni Irodalmi Múzeum létesítésének története és hároméves működésének tapasztalatai

Keresztemé Várhelyi Ilona A Debreceni Irodalmi Múzeum létesítésének története és hároméves működésének tapasztalatai I. A DÉRI MÚZEUM IRODALMI GYŰJTEMÉNYÉNEK KIALAKULÁSA Előzmények Debrecen félévezredes kulturális szerepének fennmaradt emlékeit sokáig csak a Református Kollégium gyűjtötte. Ez az iskola szinte alapítása évétől, 1538 óta kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy Debrecenben kialakulhatott — és a válságos történelmi körülmények ellenére is fejlődhetett — a szellemi élet. A Református Kollégium természetesen nem vállalkozhatott teljes körű múzeumi gyűjtésre, inkább csak az iskola történetének dokumentálása lehetett a cél. Ebből következik, hogy az értékes könyvtár mellett az egyház- és iskolatörténeti ágazatok fejlődtek. Mindez azonban nem helyettesíthette a múzeum tevékenységét. Valószínűnek tarthatjuk, hogy a debreceni múzeumügy viszonylagosan kései kibontakozása mégis kapcsolatban áll a kollégiumi gyűjtő tevékenységgel. Amíg az ország más részein az 1800-as évek elején megindult a múzeumok szervezése, addig Debrecenben csak egy évszázaddal később, 1902-ben kezdte meg működését a Városi Múzeum. A gyűjtés azokon a szakterületeken hozott látványos eredményeket, amelyek a kollégiumi hatókörön kívül estek, pl. a néprajz, régészet stb. Ennek ellenére a Városi Múzeum már számottevő irodalmi anyagot is nyilvántartott, ha nem is kezelték az irodalomtörténetet önálló múzeumi szakágként. A Városi Múzeum jelentős irodalmi gyűjteménnyel gyarapodott a Csokonai-kör révén is.

1 A mai gyűjteménynek is ez a legrégebbi és legértékesebb alaprétege. A kéziratokat, nyomtatványokat és tárgyi emlékeket gyűjtő Csokonai-kör számos Csokonai- és Fazekasautográfiát, egykorú másolatot, színháztörténeti dokumentumot mentett át az utókorra. A Városi Múzeumot a vidéki múzeumok sorából kiemelő Déri-gyűjtemény nem tartalmazott ugyan jelentős mennyiségű irodalmi anyagot, mégis ezt követően fontos irodalomtörténeti dokumentumokkal gazdagodott a gyűjtemény. Ez annak volt köszönhető, hogy Déri Frigyes adományozása és a múzeumpalota megépülése országos figyelmet keltett, és példát adott, így a magángyűjteményekből lassan értékes irodalomtörténeti emlékek is átvándoroltak a múzeum tulajdonába. Ezzel természetesen nem szűnt meg a Református Kollégium gyűjtő munkájának létjogosultsága, inkább a két intézmény szoros együttműködésének lettek kiegyenlítettebb feltételei. Sajnos a Déri Múzeum — hasonlóan az ország más múzeumaihoz — nem tartott fenn külön irodalomtörténeti gyűjteményt. A véletlenszerűen gyarapodó irodalmi anyag többnyire a Történeti vagy a Néprajzi Adattárba került, esetleg a múzeum könyvtárát gazdagította. Hosszú évtizedeknek kellett eltelni ahhoz, hogy az így szétszórtan lappangó, s emiatt tudatosan nem is gyarapított anyag egységes gyűjteménnyé álljon össze. 1 A Csokonai-kör 1890-ben alakult. 1898-tól az „Irodalmi Ereklyetáráról leltárkönyvet vezettek, amely ma a Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteményében található meg. A Csokonai-kör volt a debreceni irodalmi muzeológia úttörője. Az első irodalmi kiállítást Csokonai halálának centenáriumára készítették. A Városi Múzeum megalapítása után a Csokonai-kör a múzeummal egy épületben, szoros együttműködésben tevékenykedett, a Hatvan utcai Csokonai-házban. Itt 1906-tól Csokonaiemlékszoba működött. Ennek a közösségnek tulajdonítható, hogy a Kör tulajdonát képező emlékek a Városi Múzeum, ill. a jogutód Déri Múzeum birtokába kerültek a Csokonai-kör megszűnése után. 389