A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Természettudomány - Mészárosné Bozsko Szvetlana–Juhász Lajos: Debrecen város madárvilága és annak változásai évszázadunkban

91. Tengelic (Carduelis carduelis). Gyakori fészkelő. Fasorok, gazos területek, gyümölcsösök jellegzetes madara, amely már csaknem az egész várost birtokába vette, s az alacsony belvárosi és ipari övezeten keresztül mélyen behatol a városba. Fészkelési időszakban domináns a kis városi parkokban. Télen más magevők társaságában a gazos területeken és a kertvárosban kóborol. 92. Zöldike (Carduelis chloris). Gyakori fészkelő. Fészkelési és téli időszakban egyaránt megfigyelhető minden biotópban. Költéskor gyakran a tengeliccel egy területen jelentkezik. 1983 májusában az Agráregyetem parkjában megfigyeltük, hogy egy tengelic által épített fészket elfoglalt, miután az április végén kirepítette fiókáit. 93. Csíz (Carduelis spinus). Téli vendég. Különösen hideg teleken jelentkezik nagyobb számban, csapatostul felkeresve a gyomos területeket, madáretetők környékét. Nagyon hideg telek után még sokáig a városban marad (pl. 1982. IV. 30. 5 példány táplálkozott a Baromfifeldolgozó Vállalat udvarán, 1982. V. 5-én több példány pihent a Botanikus Kertben). 94. Kenderike (Carduelis cannabina). Téli vendég. Csapatait a vizsgálati időben csak a kertváros gyomos, parlagterületein figyeltük meg. Nem minden télen jelenik meg, de ha itt-tartózkodik, akkor a madarak általában nagy, homogén csapatokban verődve szállnak meg egy-egy bogáncsot (Carduus sp.) vagy elszáradt fekete üröm (Artemisia nigra) kórót. 95. Csicsörke (Serinus serinus). Gyakori fészkelő. Rendszeresen fészkel fás, bokros területeken, főként parkokban, de megtaláltuk fészkét egy lakótelepi fenyőn is (Vénkert, 1982. V.). Többször megfigyeltük már áttelelő egyedeit is (pl.: Nagyerdő, 1983. II. 4-én 4 pld.). 96. Süvöltő (Pyrrhula pyrrhula). Őszi—téli vendég. Rendszeresen megjelenik parkos, kertvárosi területen, általában XI—

III. hóban. A forgalomtól nem zavartatva táplálkoznak egy-egy ostorfa vagy juharfa ágain vagy a földön. A Komáromi Csipkés György téren buszmegállótól 5 m-re a földön rendszeresen megjelennek a mezei juhar lehullott termékei után kutatva. 1982-ben a Botanikus Kert területén a fenyvesek környékén még V. 4-én is látott süvöltőket Nemes L., sőt a fészkelés is lehetséges, mert többször is táplálékkal a csőrében azonos irányba repülő süvöltőket figyelt meg. 97. Erdei pinty (Fringilla coelebs). Gyakori fészkelő. Minden jelentősebb parkban, zöldterületen fészkel. Telente mindkét nemű egyedek egyre nagyobb számban maradnak a városban, kiegészülve az É-ról érkezett egyedekkel. 98. Fenyőpinty (Fringilla montifringilla). Téli vendég. Csak hideg teleken hatol be a városba, ekkor nagy csapatokkal jelentkezik. Főleg az előző faj társaságában a parkok, kertvárosi övezet zónájában mutatkoznak. Előszeretettel keresik fel a madáretetők környékét. Az enyhe teleken csak Debrecen környékéig hatolnak, de a városba nem repülnek be (pl. 1982—83-ban). 99. Citromsármány (Emberiza citrinella). Ritka fészkelő. Erősen megfogyatkozott számban, csak néhány pár költ a Botanikus Kert és a kertváros egy-két pontján. Telente inkább megfigyelhetők, főleg a kertváros parlagon hagyott területein. Debrecen város madáregyüttesének cönológiai analízise A vizsgálati periódusban Debrecenben összesen 99 fajt mutattunk ki. Ezek két alapvető típusra bonthatók; a.; a faj valamilyen formában kapcsolatba hozható a várossal, b.; a faj a város légterében rendszeresen megfigyelhető, de semmilyen élettevékenységet nem folytat a város területén belül (átrepülő fajok). A fentiek szerint az „a" csoportba 92, a „b" csoportba 7 faj sorolható (Nycticorax nycticorax, Anser albifrons, Buteo lagopus, Grus grus, Vanellus vanellus, Larus ridibundus, Merops apiaster). E 7 faj egyedei főként a vonulási időszakban regisztrálhatók, közülük várhatóan — Debrecen területének adminisztratív kiterjesztése miatt — a város DNy-i szélén a Merops apiaster táplálkozó faj ként válik tényleges tagjává a városi ornitofaunának. A városban megfigyelhető 92 faj közül 60 faj a fészkelő (66,66%). E fajok Debrecenben mutatott fészkelési módjai alapján az alábbi kategóriákba sorolhatók; — emberi építményeken fészkel 11 faj, 18,64% (pl.; Ciconia ciconia, Columba livia domestica, Tyto alba, Apus apus, Hirundo rustica, Delichon urbica, Corvus monedula) — talajszinten fészkelő (terrikol) 7 faj, 11,86% (pl.; Phasianius colchicus, Caprimulgus europaeus, Galerida eristata) — cserjeszintben fészkelő (fruticikol) 9 faj, 15,25% (pl.; Aegithalos caudatus, Turdus philomelos, Erithacus rubecula stb.) — fatörzsszintben költő, odúlakó (dendrikol) 20 faj, 33,89% (pl. Strix aluco, Upupa epops, Jynx torquilla, Dendrocopos fajok, Parus fajok, Sitta europaea) — lombkoronaszintben költő (arborikol) 11 faj, 18,64% (pl.; Oriolus oriolus, Pica pica, Garrulus glandarius, Carduelis carduelis, C. chloris) 36