A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Muezológia - Bényei Miklós: A múzeumi gondolat a reformkori országgyűléseken
is. A közpénztári számadások véleményezésére kiküldött kerületi választmány jelentéséből kiderült, hogy számos törvényhatóság van — név szerint is felsorolta ezeket a vármegyéket és városokat —, amely még mindig tartozik a Nemzeti Múzeumra szánt pénz egy részével. Összesen 55 920 pft hátralékot mutattak ki — vagyis az eredeti ajánlat több mint 11%-át! Mivel a palota építését a nádori tudósítás szerint csak kölcsönből folytathatták — 1842 végéig 69 500 ft hitelt vettek fel 56 —, Kubinyi Ferenc indítványára az 1844. okt. 30-i kerületi ülésen a követek elfogadták, hogy a késedelmes törvényhatóságokat ne csak a hátralevő összegek, hanem 6%-os kamat haladéktalan kifizetésére is kötelezzék. 57 A főrendek november 7-i ülésén Széchen Antal gróf elvileg egyetértett a hanyag törvényhatóságokkal szembeni szigorú eljárással, de gyakorlati okokból mégsem helyeselte, hogy a kamatok megfizetésére is rászorítsák őket. Ugyanis így visszaható erejű határozatot hoznának, és nehéz volna megszabni a határidőt, amelytől a kamat járna. Hajlandó volt viszont arra, hogy a jövőben az országos ajánlások beszedésére határidőket tűzzenek ki, és ha ezeket túllépik, a késedelmes törvényhatóságokkal vagy tisztviselőikkel a kamatokat is fizettessék meg. Hasonlóan vélekedett a felső tábla többi tagja is 58 , s ebbe a követek is beleegyeztek a november 9-i kerületi ülésen. 59 Ez az országgyűlési határozat kissé meggyorsította ugyan a múzeumi subsidium hátralékainak beszedését, de még 1847-ben is volt 8000 pft tartozás. Eközben József nádor engedélyével hozzányúltak az inszurrekcionális alap tőkéihez is. 60 Amikor közeledett a múzeumpalota megnyitásának ideje, három kulturális társulat is helyet kért benne: a Kisfaludy Társaság, a Természettudományi Társulat és a Magyar Tudós Társaság. József nádor az előbbi kettő igényét 1846-ban elhárította azzal, hogy minden teremre szükség van. 61 Komolyan foglalkozott viszont a harmadik elhelyezésével, hiszen ez régi terve volt. Egyébként a Nemzeti Múzeum és a Tudós Társaság egybekapcsolásának (alighanem közös épületének) ötlete Árva megye 1843-as követutasításában is felbukkant 62 ; de az országgyűlés elé nem került. A Tudós Társaság elnöke, Teleki József 1845-ben folyamodott a múzeumi szállásért. A nádor a rákövetkező esztendőben fel is kínált a déli szárny második emeletén 4-5 termet, ezt azonban nem fogadták el, mert kevesellették. 63 A Nemzeti Múzeum új épülete 1845 végén, 1846 elején beköltözhetővé vált. A gyűjtemények átszállítását 1846. jan. 15-én kezdték meg és 1847 elejéig valamennyi anyag átkerült a palotába. 64 Ezzel megteremtődött a lehetősége a szakszerű elrendezésnek, kezelésnek és feltárásnak, valamint annak, hogy a kutatók és a szélesebb közönség is használhassák a múzeumi állományt. Pár hónappal később, 1847 júliusában lebontották az állványokat, majd rendezték a kertet, a környéket. 1848-ban a múzeumpalota lényegében kész volt, bár a berendezésből jó néhány dolog még hiányzott. 65 Az építkezés költségei jóval felülmúlták a rendek által 1836-ban megszavazott országos segedelmet: a végösszeg 612 946 pft-ra rúgott. 66 Ebből hatalmas méretű, mai szemmel is impozáns épületet emeltek. Külsejében és belsejében egyaránt megfelelt gyakorlati és eszmei céljának, a kortársak számára — miként Zádor Anna művészettörténész írta — „a hazai történet dicsőítésének, a nemzeti műveltség új eszméjének jelentőségét" hirdette. Művészileg 56 Berlász J. i. m. 255. 57 Kovács F. i. m. 6. köt. 289—290. p.; Ogy írásai 1843—44.4. köt. 314. és 316. — A téma már az 1844. okt. 16-i kerületi vitában szóba került: Kovács F. i. m. 6. köt. 230.; Ogy Napló 1843—44. Tiszántúli Ref. Egyházkerület Nagykönyvtára R. 49. 661/1. f. 58 Főrendi Napló 1843—44. 7. köt. 275. 59 Kovács F. i. m. 6. köt. 401—402.; Ogy írásai 1843—44. 5. köt. 70. 60 Berlász J. i. m. 294. 61 Zádor A. i.m. 351., 393. 62 Pesti Hírlap, 1843. máj. 25. 345. 63 Zádor A. i. m. 393.; Berlász J. i. m. 273. 64 Lechner J. i. m. 36.; Berlász J. i. m. 271—272., 277—278. 65 Az építkezés 1844—48 közötti szakaszáról 1. Zádor A. i. m. 351—352., 374., 381., 392. A berendezés hiányosságairól: Kubinyi Ágoston: A magyar nemzeti múzeum mint nemzeti intézet és tulajdon örökítése... = Pesti Napló, 1859. jan. 22. 2. 66 Szalay Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum alapítása és fejlődése mai napig. = A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. (Bp., 1902) XXVIII. 377
