A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Művészettörténet - Bíró Lajos: Képzőművészeti élet a két háború között Debrecenben
AZ ADY TÁRSASÁG KÉPZŐMŰVÉSZETI OSZTÁLYA A debreceni képzőművészek húszas évek eleji együttindulása, de különösen a Művészház megszűnése után a műpártolós tagok nyilvánvaló szétválása következett be. E jelenségnek több oka is volt. A konzervatizmussal egyértelműen szakító fiataloknak mindenekelőtt a középszerű műpártolós többséggel szemben kellett megvédeni törekvéseiket — még a legnagyszerűbb művészet sem viseli el azt a szomszédságot, amelyet a sok rossz kép áraszt köréje —, másrészt modernségüknek meg akarták hódítani a közönséget. Miután a hivatalos művészetpolitikával és az azt képviselő műpártolós konzervatizmussal egyénenként nem szállhattak szembe, csoportos fellépésre volt szükség, hogy egymást erősítve, „létjogot és teret biztosítsanak maguknak" 75 . Erre adott lehetőséget a művészi korszerűség és minőség progresszív programját felvállaló új debreceni irodalmi, művészeti egyesület, az 1927-ben alakult Ady Társaság. A társaság azok közé a magyar művészeti egyesületek közé tartozott, amelyek nem a stílust, hanem elsősorban a tehetséget és a művészi teljesítmény minőségét tartották fontosnak tagjaik megválasztásánál. Ebben az alapító irodalmárok a Nyugat folyóirat szellemét követték, az alapító képzőművészek pedig a Szinyei Társaság és a KUT programját, s vidékről lévén szó, talán még hangsúlyozottabb a minőségi követelmény a tömörülés indoklásában. „Az Ady Társaság —• írta Kardos László, az egyik alapító — sem politikai, sem faji, sem felekezeti különbségre nem tekint. Összefogó abroncsa kíván lenni minden igazi tehetségnek ... az irodalmi és művészeti szabadság jegyében végzi munkáját, egyfelől szigorúan elkülönít amatőr becsvágyat és hivatott tehetséget, másfelől küzd a komoly művészi értékek politikai, társadalmi és másféle okok miatt való megtagadása és elsikkadása ellen." 76 Holló László, Medgyessy Ferenc, Senyéi Oláh István és Gáborjáni Szabó Kálmán — akik ekkorára már budapesti, külföldi szerepléseikkel elismerést vívtak ki a jó debreceni művészet iránt — alapították meg a képzőművészeti osztályt. Kis létszáma miatt szinte zártkörűnek tekinthető ez a csoport, bár idővel növekedett tagjainak száma: 1928-ban Berki Irma festő, 1929-ben Vadász Endre festő és grafikus, 1930-ban Káplár Miklós majd 1932-ben Félegyházy László festő és Smurák József iparművész személyében, de sohasem volt olyan népes mint a Műpártoló Egyesület. Az Ady Társaság képzőművészeti osztálya és a Műpártoló Egyesület között a társaság megalakulásának első éveiben feltűnően nagy volt a barátság. Egymás iránti lojalitásuk sok formában nyilvánult meg. Ilyen volt például a Műpártoló Egyesület gesztusa, hogy 1927. november 27-én, az ún. Ady-napon, az Ady Társaság első nagy rendezvényének napján nyitotta meg őszi tárlatát, ahol Holló, Medgyessy, Senyéi Oláh és G. Szabó az új társaság képzőművészeiként először mutatkozhattak be. Kapcsolataikra az adys képzőművészek egynémelyikének kettős egyesületi tagsága és megmaradt Műpártoló egyesüleü funkciója volt talán a legjellemzőbb. 77 A két egyesület 1931-ig együtt állított ki, pontosabban a Műpártolósok csoportos kiállításain — 1927, 1928 és 1929-ben kétszer, valamint az Egyesület 1930-as jubileumi kiállításán — mindig volt adys is. Emlékeztet ez az állapot a Művészház és Műpártoló Egyesület együttélésének gyakorlatára, s egyben azt mutatja, hogy a „modern képzőművészet szolgálatának — egyesületre alkalmazott — kizárólagosságát" 78 nem volt könnyű megvalósítani a kis létszám, személyi kapcsolatok, társadalmi, politikai, felekezeti elkötelezettségek stb. miatt 79 . Magyarázza ezt az állapotot az is, hogy a társaság a többi debreceni egyesülettel való „békés egymás mellett élés" jelszavát, hogy „egyáltalán nem kíván harcos, agresszív szervezet lenni" 80 — úgy tűnik — nemcsak meghirdette, de realizálni is akarta. 75 Juhász Géza: Tízesztendős az Ady Társaság. Debreczeni Független Újság. 1937. június 5. 3. 76 Kardos László: Hármaskönyv (Budapest, 1978) 414. 77 Kardos Pál: Beszélgetés Medgyessy Ferenccel a nagy debreceni szobrásszal. Debreczeni Független Újság. 1930. május 25. 7—8. 78 Senyéi Oláh István: A képzőművészet Debrecenben i. m. 305. 79 A debreceni Ady Társaság alapszabályai még most is jóváhagyás nélkül hevernek a Kultuszminisztériumban. Debreczeni Független Újság. 1927. november 13. 6 V 80 Új kulturális társaság alakul Debrecenben. Debreczeni Független Újság. 1927. június 5. 3. 292
