A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A Hortobágy a képzőművészetben

rosi fotó alkotótábor vezetője is.

64 Környezetvédelem című fotója képezte annak az emlékműnek az alapját, amelyet Nagy János szobrászművésszel vitelezett ki köztéri szoborként.

65 Miután áttekintettük — közel sem a teljesség szándékával — azokat az alkotásokat, amelyek hortobágyi indíttatásúak, a Debrecenben és Hajdú-Biharban megtalálható, e témába tartozó anyagot kell bemutatnunk. Említettük, hogy igen tekintélyes számú Hortobágy-ábrázolás van a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában (Wagner Sándor, Pataky László, Bosznay István, Iványi Grünwald festményei, Beszédes László, Nagy Kálmán szobrai). A városi múzeum már a tízes években megkezdte a téma gyűjtését, erre példa Pálffy József: Fülöp János arcképe, Haranghy Jenő: Karám (1914) című akvarellje, valamint már említett rajzai. A 20-as, 30-as években egyre intenzívebb, tudatosabb lett a gyűjtés, ezt példázza gyűjteményünkben Rajzó Miklós: Kocsmai jelenete (1899), Pálffy: Kaszinó a kútnál (1927), Ménes a kútnál (1927), Őszi Hortobágy (1930), Ekhós szekér (1928), Zivatar a Hortobágyon (1930), Benyovszky István: Pásztorok, Ötös fogat, Vágtató ménes, Hortobágyi csikós, Csikós őszi viseletben (1926—27) című festményei, Garay Ákos: Juhász (1917), Pásztor és koldus című rajzai. 1937-ben kerültek a Hortobágyi Múzeum falára id. Kovács János: Pásztortűznél és a Hortobágyi csárda törzsvendégei című olajképei (ezek sajnos, a II. világháború alatt elpusztultak).

66 1945-ben vásárolta meg a múzeum Glatz Oszkár: Ménes a Hortobágyon (1929) című reprezentatív olajképét. Szepesy Györgytől ceruza- és tollrajzokat, majd festményeket vásárolt a múzeum, ezek közül Birkanyáj (1937), Juhnyáj (1941) és Juhnyáj a holdvilágnál (1945) című rajzai emelkednek ki. A debreceni grafikusoktól számos rajz, rézkarc került a gyűjteménybe, így Toroczkai Oszvald: Juhász, Blattner Géza: Pásztorok című hidegtű karca, Bánszky Tamás: Csikósa. A Káplár-, Boromisza-, Gábor jani-, Holló-, Senyéi-, Maghy-anyag gyűjtése a 30-as években indult, ezt egészítette ki — egy Káplár-emlékház és egy új hortobágyi képtár igényével — a Déri Múzeum és a Hajdúsági Múzeum a 60-as, 70-es években. Gáborjáni Szabó Kálmán gyűjteményünkben levő rajzain, fametszetein (Lovak, Száguldó lovak), Szélben című olajképén csak másodlagos a közvetlen tájélmény, a Hortobágy megjelenítése, elsődleges a jelképi erő. A puszta a szabadon száguldó lovakkal — éppúgy, mint Petőfinél — a szabadság, a végtelenség jelképe. Senyéi Oláh István finom akvarelleken jelenítette meg a pusztai vadvizeket, a karámokat (Hortobágy esőben, két Hortobágyi vázlat). Holló László több ízben ajándékozott egy-egy kollekciót a Déri Múzeumnak, majd a Városi Tanácstól került át 1978-ban művészi hagyatéka és nyílt meg emlékháza.

61 Ebben a rangos anyagban tekintélyes számú Alföld- és pusztaábrázolás található. Boromisza Tibortól egész sorozat hortobágyi portrét őrzünk. Közülük kiemelkedik Zagyva Sándor csikós, Kerekes Balázs gulyásbojtár, Férge István margittai csikós és Káplár Miklós arcképe (1929). Tájképei: Puszta lovasokkal, Karám (1930), A puszta őszi este (1929), Szikfok a Hortobágyon (1929), Este ajuhföldön, A kilenlyukú híd (1930), valamint nagyméretű Tavaszi hortobágyi hídivásár című olajképe. Ezt a művet — hortobágyi vázlatai alapján — 1929—39 között festette meg. Érdemes lenne Káplárral azonos képeit: a közös modellekről készített pásztorfejeit és ezt a hídivásárt ábrázoló művet összehasonlítani. Mindketten hortobágyi tájban ábrázolják modelljeiket. Boromisza a hasonlóságra, Káplár azonban az általánosításra, a tipizálásra helyezi a hangsúlyt: a szélnek, napnak, sorsnak kitett pusztai, „rideg" típust jeleníti meg. A Vásárra a hajnalon című nagyméretű festményének főszereplője a puszta, annak monumentalitása, míg Boromisza említett művén a tarka, szinte áttekinthetetlen tömeg. Káplárnál a hajnal tiszta színei és derengő fényei uralkodnak, Boromiszáén diszharmonikus, felfokozott kavargás van jelen. Már Ecsedi tervbe vette a Káplár-emlékszoba tevét, de halála megakadályozta ennek 64 1972-től képzőművészeti alkotóház működött, 1975-ben átalakult fotóművész alkotóházzá. Leporellói a DMKA-ban. 65 Repr. Hajdú-Bihari Napló 1983. jan. 15. 8. 66 Déri Múzeum 1938-as Évkönyve, 53. és 1940-es Évkönyv, 16. Háborús veszteségek műtárgy jegyzéke, V. füzet, 18. (kiadja a Magyar Múzeumok Országos Központja, 1952) 67 Holló László Emlékház vezető (Az emlékkiállítást rendezte, a forgatókönyvet és vezetőt írta: Sz. Kürti Katalin, Debrecen, 1978) 268