A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A Hortobágy a képzőművészetben

keresse fel s ott ismerje meg azok sajátos, eredeti életmódját, szokásait, viseletét, a nyájakat, a puszta természeti szépségeit".

39 Amikor iff. Kovács János debreceni festőművész 1932-ben hozzákezdett a Hortobágyi körképhez, Ecsedi átengedte tanulmányozásra a múzeumban levő hortobágyi néprajzi, népművészeti tárgyakat. Ő maga többször megnézte a készülő művet, tanácsokat adott a festőnek. Nem rajta múlott, hogy a körkép csak jól-rosszul megoldott néprajzi illusztráció lett. Kapcsolatban állt a Hortobágyi Kolónia tagjaival, elsőrenden Káplár Miklóssal. Megható az, ahogy egész súlyával, tekintélyével segítette az alacsonyszármazású Káplár Miklóst, s hozzájárult életművének kibontakozásához.

40 S itt kell megemlékeznünk a Hortobágy igazi festőiről, akik a fent említettekkel szemben a puszta igazi arcát mutatták be kifejezetten képzőművészeti eszközökkel. Boromisza Tibor (1880—1960) Szentendrén élő festőművész 1927 nyarán jött először Debrecenbe és a Hortobágyra, és megkezdte a hortobágyi művésztelep szervezését. Először Bálint József sárospataki festőművész-rajztanárt, majd Harsányi György Lajos gazdálkodót nyerte meg társául. Végül ők ketten visszaléptek, de csatlakozott a két hajdúböszörményi művész: Káplár és Maghy. A propagandában elsősorban Sőregi János régészre számíthatott, aki már 1927 nyarán több cikkben tanújelét adta együttműködésének. 1928 nyarán kezdődött meg az igazi munka; a hortobágyi csárdában laktak, innen indultak — többnyire lóháton — témát, modellt gyűjteni. A Hortobágyi Kolónia életét, munkáját figyelemmel kísérte Medgyessy Ferenc, Móricz Zsigmond, Bajcsy-Zsilinszky Endre is. A hortobágyi művésztelep látszólagos elszigeteltsége ellenére szoros kapcsolatban állt a népi írók tevékenységével, törekvéseivel. A puszta monumentalitását, „ősi romlatlanságát" igyekeztek megmutatni a világnak, s érzékeltetni: milyen tiszta forrást jelent az egyszerű emberek életével, sorsával való foglalkozás. Bizonyítani akarták: nemcsak nyugatról, keletről is meg lehet művészetünket újítani. Felemelték szavukat a Hortobágyon jelentkező idegenforgalmi túlzások ellen, s harcoltak az álmagyarkodó, az illusztratív szintű, népieskedő törekvések ellen. A festőkolónia ideológus!. Boromisza Tibor volt, de a helyi népszerűsítésben nagy szerepet vállalt Káplár Miklós, Ecsedi István etnográfus és Sőregi János régész

41 is. Móricz Zsigmond ugyan még Boromisza előtt, 1923-ban is járt a Hortobágyon (1923-as írásai: „Hortobágyi koksz", „Kiszáradt a Hortobágy"), de Boromisza és Káplár hívására a 30-as években is visszatért s Hollering elkészült filmjéhez, a „Komor ló "-hoz szövegkönyvet írt. A Hortobágyi Festőkolónia működésének idején erősödött meg a debreceni képzőművészeti élet. A Műpártoló Egyesület megalakította a Művészházat, amely 1924—27 között állt fenn, s eredményesen működött Toroczkai Oszwald vezetése mellett.

42 Folyt a debreceni nagyerdei művésztelep szervezésének második kísérlete 1927—28-ban.

43 Végül is ennek kudarca eredményezte, hogy a Műpártoló Egyesület modern művészei: Holló László, Gábor jani Szabó Kálmán, Senyéi Oláh István, Medgyessy Ferenc, Berki Irma kiváltak az egyesületből és megalakították az Ady Társaság képzőművészeti osztályát. Később csatlakozott hozzájuk Káplár Miklós, Vadász Endre, Félegyházi László, Smurák Józsefe Az „adysok" működése meglepően hasonlít az Alföldi Művészek Egyesülete tevékenységéhez. Azonos az indulási időpont (1927—28), a vállalt „közművelődési" és festői prog39 Idézet: DMÉ 1935. 13. 40 Sz. Kürti Katalin: Ecsedi István művészbarátai. Bolgár tanulmányok II. (Szerk. Dankó Imre — Debrecen, 1975) 27—31. Vő.: Káplár Miklós művészbarátai, segítői. Honismereti írások a Hajdúságból II. Szerk. Nyakas Miklós. Hajdúböszörmény, 1976 — 23—27. 41 Szabó Sándor Géza: Boromisza Tibor és a Hortobágy-Adatok Debrecen XX. századi művészettörténetéhez című tanulmánya — a vonatkozó cikkeken túl—Sőregi János naplójára és Boromisza írásaira épít. Déri Múzeum Évkönyve 1978. (szerk. Módy György és Durkó Mátyás közreműk. Dankó Imre, Debrecen, 1979) 353—373. 42 Sz. Kürti Katalin: A debreceni Művészház története (1924—1927). Művészet, 1982. XXIII. évf. 6. sz. 38—40. 43 Sz. Kürti Katalin: Művésztelepre tett kísérletek Debrecenben. Debreceni Szemle, 1982. II. évf. l.sz. 79—90. 44 Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei. Déri Múzeum Évkönyve 1974 (szerk.: Módy György és Szendrey István közreműk. Dankó Imre Debrecen, 1975) 751—778. 261