A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A Hortobágy a képzőművészetben

Orsós Ferenc (1879—1945) Corvin-koszorús orvosprofesszor, a város ünnepelt művésze több pusztai képét bemutatta Budapesten, műcsarnokbeli tárlatán 1931-ben. (Vihar a Hortobágyon, Delelő csürhe, Hortobágyi fák, Birkák a Hortobágyon, Ökörállás.)

21 A fentieken kívül szinte valamennyi debreceni festőművész és grafikus járt ki a pusztára (Toroczkai Oszwald, Bánszky Tamás, Menyhárt József, Bakoss Tibor, Balezer György, Bosznay István, Csűrös Béla). Dienes János (1884—1962) pl. a hortobágyi intéző bizottság megbízásából festette meg az egyik alapítótag (Polgári József) portréját,

28 de megjelenítette a viharos pusztát is. Blattner Géza (1893—1967) szép hidegtű karca ábrázolja a pásztorokat (1925). Mint említettük, a hortobágyi körkép ötlete már a század elején felvetődött, (id. Kovács, Paul). Az „igazi", monstre-vállalkozás 1934-ben született meg. Ifj. Kovács János (1886— 1957) — többek biztatására — a húszas évek végétől készült e feladatra. 1933-ban szerződést kötött Liener Béla fényképésszel, s létrehozták a Hortobágyi Körkép Vállalatot. Igazgatója Liener Béla, művészeti vezetője ifj. Kovács, központja Budapesten az Aréna u. 84. sz. alatt volt. A mű Liener színezett fotói alapján készült, s menet közben nagy nehézségeket okozott. Pl. a Bika nagytermében kellett festeni a pusztai égbolt részleteit, s festés után, nagy súlya miatt tűzoltók emelték ki a vásznat — emlékezik rá Liener. Először Debrecenben a vásártéren, majd a stadionban állították ki, 1934 októberétől Budapesten az Angol Park vállalta a kiállítást egy 30 m-es átmérőjű pavilonban. A lapok valóságos szenzációként ünnepelték a művet, kiemelve hatalmas méreteit (100 méter hosszú, 7 méter magasságú vászon!), a felhasznált festék mennyiségét (nyolc mázsa olajfesték), a jelenetek, a kosztümök eredetiségét. Liener Béla később így emlékszik vissza a pesti fogadtatásra: „A fővárosban plakátok hirdették a körkép megnyitását, debreceni hajdúk díszruhában álltak a bejárat előtt, hortobágyi csikósok vágtáztak a pesti aszfalton." Általános vélemény volt az, hogy a Feszty körképhez hasonló érték született. A körkép állaga időközben leromlott, a pavilon összedőlt. Kovácsoknak nem sikerült a művet az Angol Parktól visszaperelniük, tönkrement, a hajtogatások során a festék lepattogzott.

29 Liener a 30-as években kivándorolt Amerikába. Felhasználva az itthon hagyott mű tanulságait, kisebbre méretezte a körképet. Egy Kairóban élő magyar művész 19 db 2—2 méteres farostlemezre festette az új körképet a régi fotó alapján. Liener Debrecennek ajándékozta, hazahozatta a körképet, s 1966 decemberében a Kossuth Egyetem udvarán állították ki.

30 A mű jelenlegi állaga és színvonala miatt sem alkalmas kiállításra.^ Átnézve a Hortobágyi körkép fotómásolatait, nem sok jót mondhatunk ifj. Kovács művére.

31 Ekhós szekeret, kunyhó előtt vacsorázó pásztorokat, a vágtató cifra ménest, legelésző birkanyájat, birkanyírást, a csárdát, a hortobágyi hídi vásár jeleneteit (lóvásár, tánc a pásztortűznél, lacikonyha), a vihart és délibábot, összesen 529 ember- és állatalakot ábrázolt fáradtan, erőtlenül, elrajzoltan. Érthető, hogy kétes vállalkozásának eredménye — mint ahogy életműve jó része is — kihullt az idők rostáján. A debreceni származású Haranghy Jenő (1894—1954) itthonról kapta az indíttatást. Édesapja, a már említett Haranghy György fényképész volt. Haranghy Jenő 1920-ban azzal a céllal jött Debrecenbe, hogy Déri Frigyes megbízásából rajzokat készítsen a Hortobágyról és népének életéről. 1921-ben be is mutatta a Városi Képtárban hortobágyi rajzait.

32 Némely témát festménnyé érlelt a harmincas években. 1944-ben pl. Csikós-majálisai állította ki a Műcsarnok tavaszi tárlatán. Zádor István (1882—1963) mint fiatal festőművész 1925-ben állított ki Debrecenben a Szinyei Társaság tárlatán, ezt követően Orsós Ferenc meghívására jött a Hortobágyra 1926 27 Hírek: Debreczen, 1931. 28 Debreczen, 1928. ápr. 26. 29 Kovács-Liener levelezése, az Angol Parkkal való pereskedés anyaga a DMKA-ban. Hírek a debreceni és budapesti bemutatóról: Debreczen, 1933. aug. 11., 1934. május 4., május 6., 8., 9., 13., 15., június 2., 3. és Magyarság 1934. május 5., Magyarország 1934. május 8., Budapesti Hírlap, 1934* május 6. stb. 30 A festmény készültéről és az új körképről Liener Béla nyilatkozott a Hajdú-Bihari Naplóban, 1966. dec. 13. 31 Az archív fotók és a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó rt. képeslapjai a DMKA-ban. 32 Debreceni Újság, 1921. aug. 9., aug. 28. 256