A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A Hortobágy a képzőművészetben
milyen a puszta, majd a helyszínre utazott 1903-ban, s itt festette meg Vihar a Nagy-Hortobágyon című olajképét. 21 Egy közelgő vihar elementáris erejét, s önmaga nagyság, végtelenség iránti szinte megalomániás tiszteletét, rajongását érzékeltette a képen. Mirkovszky Géza (1855—1899) volt az első, aki murális alkotáson jelenítette meg a Hortobágyot. 1893—94-ben három debreceni épületbe készített freskót, s kettőben ábrázolt tájrészleteket. Mindkét freskó elpusztult, csak reprodukcióból ismerjük. 1893-ban festette a Kereskedelmi Akadémia dísztermének mennyezeti freskóit. A kereskedelem történetének négy korát ábrázolta, s az újkort a debreceni nagyvásár jelenetével reprezentálta. Freskórészletén alkudozó pásztorokat jelenített meg a pusztában. Ugyanekkor festette a Steindl Imre által tervezett Aranybika szálló dísztermének mennyezeti falképeit, s azok a szálloda lebontásáig, 1913-ig álltak. (A debreceni közönség kedvencei voltak ezek a freskók olyannyira, hogy megmentésüket, levételüket Somogyi Sándor szobrászművész el is vállalta.) Mirkovszky három hónap alatt festette meg az ötvenhat részletből álló mennyezeti és oldalfali freskókat. Az oszlopok fölött íves és félíves felületeken a tizenkét hónap és a négy évszak jelképes, vagy konkrét, helyi jelenetekkel megfogalmazott ábrázolása volt látható. Az Ősz pl. kútnál álló és lovon ülő csikósokat ábrázolt a hortobágyi pusztán. 22 Az eddig felsorolt művek — kivéve id. Kovács János festményeit — szinte kizárólag hortobágyi tájábrázolások voltak. A csárdajelenetek ábrázolása nagy divat volt a múlt század végén. A Münchenben dolgozó fiatal Hollósy Simon éppúgy festett csárdabelsőt, mint Déri Kálmán, vagy előbb Munkácsy Mihály. Hortobágyi csárdabelsőt jelenített meg a Debrecenben tevékenykedő Rajzó Miklós (1865—1913) Kocsmai jelenet (Bezzeg az én időmben) című olajképe. Rajzó már 1893-ban járt a Hortobágyon, 1895-től itt élt. Nagy sikert aratott József főherceg a Hortobágyon című olaj képével. 23 A Debrecenben élő festőművészek közül valóságos Hortobágy-specialista lett Pálffy József (1864—1934), aki mint szenvedélyes vadász is a pusztán töltötte fél életét. Témáit fényképezéssel gyűjtötte már a század elején. Budapesten is bemutatta Juhnyáj, Délibáb a Hortobágyon, Pusztai találkozás, Hortobágyi halastó, Naplemente a Hortobágyon című képeit. Különösen intenzíven festette a húszas években a Hortobágyot, s 1928 februárjában nagyszabású, száz képből álló tárlattal lepte meg a debreceni közönséget. A kiállítás méltatását, a tárlatvezetést maga dr. Ecsedi István vállalta, aki „művész—közönség—modell találkozót" is rendezett; meghívta az ábrázoltakat, pl. Fülöp János számadót. Az egyik rendezvényen még hortobágyi nóták is elhangzottak. 24 Istvánffy Gyula (1857—1943) az örök vándor bohém festő már hamarabb felfedezte a pusztát, de igazán a húszas években szánta rá az idejét. 1926-os debreceni kiállítása kizárólag pusztai tájképekből, zömmel apró akvarellekből állt. 1925-ben azzal az ötlettel állt elő a városházán, hogy szervezzenek hortobágyi művésztelepet, elsősorban az érdeklődő külföldiek számára. 25 Tulajdonképpen ő fedezte fel Szepesi György kondást (1910—1984) aki 1920-tól készítette bátortalan rajzait. 1922 nyarán sor került „a kanászból lett piktor" kiállítására, 1923 : ban negyvennégymillió koronás ösztöndíjat kapott. A harmincas években erőre kapott, s kiállítást is rendezett a Déri Múzeumban 1938-ban. 26 Ekkor vásárolt tőle a város rajzokat, olajképeket. 21 Csontváry levelét a Műterem 1958. februári száma közli, 4—5. Ld. még Csala Károly: Délibábok hazája című cikkét. Alföld, 1964. XV. évf. 2.190—191., amely a „Délibábok hazája" című filmmel és fogadtatásával foglalkozik. 22 Sz. Kürti Katalin: Mirkovszky Géza. Múzeumi Kurír, 1980. 32. 15—18. A Bika freskóiról Zoltai Lajos írt. Debreceni Ellenőr, 1893. nov. 29. 23 Hír a Debreceni Ellenőr 1893. szept. 21-i, 1895. szept. 13-iés 1897. dec. 22-i számában. Rajzó Miklós életművét Sz. Kürti Katalin dolgozta fel. Múzeumi Kurír, 1980. 4. sz. 33. sz. 98—100. 24 Hírek Pálffy kiállításairól: Debreczen, 1928. Ld. még Sz. Kürti Katalin cikkét. Hajdú-Bihari Napló, 1983. nov. 12. 25 Debreczen, 1925. szept. 9. és szept. 25., 1926. május 8. 26 Hírek: Debreceni Újság, 1922. júl. 11., 1923. febr. 23., Debreczen 1938. jan 8., dec. 25. és 28. Öszszefoglaló írások: Istvánffy Gyula kiállításismertetője. Debreceni Újság, 1922. júl. 2. és Karádi Katalin Naiv sors (?) című riportja. Hajdú-Bihari Napló, 1982. okt. 19. 253
