A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Néprajz - Szalay Emőke: A debreceni fazekasok díszedényei

Mindkét lapjukon ugyanaz a díszítmény ismétlődik, felállított, két végén kihegyesedő karcolt ovális keret, külső oldalán egyszerű vonalakkal, felül tulipánnal lezárva. Belsejében találjuk a karcolt feliratot. Mindkét butellán a keretrajz meglehetősen ügyetlen. Ehhez a cso­porthoz csatlakozik egy évszám nélküli, még az előbbieknél is kisebb méretű butella, melyen sem díszítés, sem felirat nincs, de alakjának hasonlósága miatt ide sorolhatjuk. Valószínűleg ez is az 1870-es években készült. 81 A következő három butella több szempontból is figyelemreméltó. Egyrészt mindhárom díszített, egy mester munkája, így megfigyelhetjük, hogyan változott egy évtized alatt egy mes­ter kezén ugyanaz az edény. Másrészt figyelemre méltók abban a tekintetben is, hogy a díszí­tésük eltér a többi debreceni bütykös díszítésétől. Az első darab 1883-ban készült. Ez még követi az előbb ismertetett mandula alakú formát, még megtaláljuk rajta a tagolt talprészt, ami egyik jellemzője volt ennek a csoportnak. Újdonság viszont, hogy az előlapon és a hát­tapon metszéssel alakított pontsor határolja az egyenes teret, mintegy lezárva azt. Ez a térha­tárolás eddig nem szerepelt a debreceni bütykösökön, megtalálható viszont pl. a mezőcsáti da­rabokon. 82 Hasonlóan egyedülálló a díszítmény, amely gazdagon borítja az egész edény felü­letét. A metszéssel kialakított hajló szárú álló virágágon a leveleket és a virágokat, bogyókat egyaránt rövidebb-hosszabb metszett vonalak alkotják, stilizáltságukban is érzékeltetve a virágokat. Ugyanez a virágos ág ismétlődik meg kétoldalt is. Nyakát hasonló metszéssel ala­kított levélsor fogja körül. A hátoldalon találjuk a feliratot, amely a szokásos szöveg mellett a készítő névbetűit is tartalmazza, Sz L, valószínűleg Szabó Lajos készítette tehát. A következő darabja 1886-ban készült. Formája egy kis változást mutat, mivel itt az előbbi mandula alak helyett zömökebb formával találkozunk, amely már nem a közepétől kiindulva szűkül fokozatosan, hanem csak a nyakrésztől felfelé. Az előbbinél alkalmazott pontozás helyett az elő- és hátlap szélét domborműves, metéléssel tagolt borda szegélyezi. A díszítmény hasonló az 1883-ashoz, ugyanazt az S alakban hajló virágos indát láthatjuk, de eltűnt a bogyós ág, maga a díszítmény elnagyoltabb. Ugyanez vonatkozik az oldalak díszítésé­re és a nyakat szegélyező levélsorra. A hátlapján a felirat szövege azonos, ugyancsak vízszin­tes vonalakra írta készítője. A harmadik 1892-es példány formája megegyezik az előbbivel, ugyanaz a domborműves csík szegélyezi a lapszéleket. A virágos ág kidolgozása itt aprólékosabb, mivel kisebb felületű metszésekkel alakította ki, de ez ugyanakkor a stilizálás további fokozását hozta magával, az egyes vonalak már csoportosításukban is elvesztették a virágformát, amely a legelső dara­bon még felismerhető volt. 83 (9. kép) Egy újabb alcsoportot képez hat edény,négy évszámos és két évszám nélküli. Az évszámo­sak a legnagyobb méretűek a debreceni bütykösök között. A korábbi 1885-ben készült, ovális alapú, az alapból kiindulva mind a négy oldalon öblösödik, majd középtől felfelé fokozatosan szűkül. Díszítésében megtaláljuk az elő- és hátlap keretelését, amit itt metszéses kettős levél­füzér képez. Az elő- és hátlapon hosszú feliratot helyezett el a fazekas, az oldalain hullámzó száron metszett levelek között virágok alkotják a díszítményt. A nyakrészen négy levélsor kö­zött hullámvonalak futnak végig. 84 A következő darab formailag teljesen megegyezik az előbbivel, a díszítmény elhelyezése is hasonlóságot mutat. Ugyanígy megtaláljuk az elő- és hátlap keretezéseket is, de ez itt csak a sima vonalra húzott szabálytalan hullámvonal. Az oldalakon sem az előbbi jó kezű virág­indát láthatjuk, hanem igen ügyetlen rajzot az egyik oldalon* a másikon pedig épületek ha­sonlóan egyszerű vázát. A formai hasonlóság ellenére ez az edény az előbbivel összehasonlít­va olyan nagyfokú gyakorlatlanságot és primitívséget mutat, hogy nem tartjuk valószínűnek, hogy ugyanaz a mester készítette. Két díszítetlen darab is tartozik ehhez az alcsoporthoz, ezeket a formai sajátosságok alapján soroltuk ide. Mindkettő ugyanazt az erősen öblös formát mutatja, aminek alapján az 1880-as évekre tehető készítési idejük. 81 Vedres nevet viseli egy közülük. Vedres Mihály Fazekas céh bekebelezési névsora i. m. 13. 82 Lásd: Mezőcsáti bütykösök. Domanovszky Gy.: Mezőcsáti kerámia i. m. 83 Szabó Lajos fazekas munkái. Fazekas céh bekebelezési névsora i. m. 19. 84 A virágok hasonlóságot mutatnak Tóth Bálint virágaival. 223

Next

/
Oldalképek
Tartalom