A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - Varga Gyula: A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

éhínséget, sok országban meghozta a polgári szabadságot, sőt jólétet, bőséget teremtett, de tönkre is tudja tenni azt, aki nem kellő szakértelemmel nyúl hozzá.

94 Mindezeket számításba véve a magyar parasztbirtokok technikai színvonala 1930 végére — 1920-hoz képest — szinte alig haladt előre. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a ténylegesen megszerzett gépek is csak bizonyos munkák végzésére voltak alkalmasak (szántás, cséplés).

95 Valóban, a parasztgazdák technikai szemléletének átalakulása csak 1934 után indulhatott. Azt is mondhatnánk, hogy ott folytatódott, ahol 20 évvel korábban megszakadt. Bár 1934-ben még általános a válsághangulat, de egyesek már az ekkor felújuló olasz kapcsolatoktól nagy lehetőségeket várnak.

96 1934-től mind több és mind tudományosabban megalapozott tanulmány jelenik meg a parasztüzemek modernizálásának lehetőségeiről. Ezek egy része bizonyára kapcsolatban van az 1935-ös nagy mezőgazdasági felmérés előkészítésével, illetve a felmérés során szerzett tapasztalatokkal. Az új tanulmányok a kisüzemek belterjességének megítélésében már sokkal körültekintőbbek, mint évtizedekkel korábban. Hangsúlyozzák, hogy „A falu kultúrájának emelésére okvetlenül szükséges, hogy ... a mezei munka súlyán könnyítsünk", hogy több idő maradjon a „szellem művelésére",

97 de arra is figyelmeztetnek, hogy az ésszerűtlen gépvásárlásokat éppen ezekben az években vezekelik a gazdák. Most kezdődnek a nagy végrehajtások, melyek 1938-ig — az újabb kisbirtokvédő rendeletek megjelenéséig — megtizedelik a volt vállalkozó szellemű gazdaságokat. Dr. Reichenbach Béla és mások is utalnak arra, hogy a kisüzemekben, ahol sok az emberi munkaerő, ott gépesítés nélkül is lehet intenzíven termelni (mint pl. a kézimunkán alapuló bolgárkertekben).

98 Azt is kezdik hangsúlyozni, hogy bár a gépesítés elengedhetetlen szükség, de meg kell oldani a felszabaduló munkaerő foglalkoztatását is, mert különben a gépesítés nyomort idéz elő.

99 Az „elméleti géphiány" (vagyis annak kiszámítása, hogy egy adott üzemben menynyivel van kevesebb gép, mint kellene) igen sok tényezőnek a függvénye. Éppen ezért gépvásárlás előtt bonyolult számítási műveleteket kell a gazdának végezni, ha nem akar a gépesítésre ráfizetni.

100 A nagy gazdasági válság után már az 1935-ös országos gépstatisztikában is megfigyelhető a törekvés újabb gépek és eszközök beszerzésére.

101 Az bizonyos, hogy a gépesítés mértéke vármegyénként és birtoktípusonként is változó volt. Pl. a normál ekék vonatkozásában az egy ekére eső földterület Sopron megyében 12,89 katasztrális hold, ugyanekkor Szabolcs megyében 35,81 kat. hold. (Az országos átlag; 21,8 kat. hold.) Az átlagnál jobb a helyzet Baranya, Győr, Mosón-, Pozsony, Komárom-Esztergom, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém, Zala, Csanád-Arad-Torontál, Csongrád, Abaúj-Torna, Borsod-Gömör-Kishont, Heves, Nógrád-Hont megyékben, tehát főként a dunántúli és felsőmagyarországi megyékben. Az átlag közelében van még Somogy és Békés. Rosszabb az átlag Fejér, Bács-Bodrog, Bihar, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Szatmár-Bereg-Ugocsa, Zemplén, Szabolcs-Ung megyékben. Kb. hasonló a helyzet más gépek vonatkozásában is, de az is természetes, hogy a gőz-, motoros ekék s más nagyobb gépek vonatkozásában a nagy uradalmakkal rendelkező megyék vannak előtérben. így pl. motorekék vonatkozásában Szabolcs-Ung megye áll az első helyen, ahol 13 213 hold esik egy ekére, szemben pl. Baranyával, ahol 36 681 94 Erdei János, 1935. 5. 95 Tíz év mezőgazdasága. MGSZ, 1931. 1—7. 96 Mezőgazdasági Közgazdasági Szemle, 1934. 1. 97 Sass Gábor, 1934. 4. 98 Reichenbach Béla—Jankó József, 1937. 173—199. 99 ///. Szarvas Béla, 1941. 3—6. 100 Ihrig Károly, 1944. 73—76.; Farkas Árpád, 1944. 99—104. 101 A gazdasági gépek statisztikáját közli: Magyar Statisztikai Közlemények (MSK) Új folyam 100. k. (Bp., 1937), majd birtoktípusonként uo. 112. k. (Bp., 1941); A nagyszabású felmérés előzményeiről, megszervezéséről, szempontjairól Konkoly-Thege Gyula írt ismertető tanulmányt. Magyar Statisztikai Szemle, 1935. 101—108.; A felmérések eredményeit többen is feldolgozták, így Éber Ernő, 1938.; Kovalovszky Viktor, 1944.; Farkas Árpád, 1944. A gépesítés mérlegének elkészítése itt nem feladatunk, így a terjedelmes, olykor nehezen áttekinthető, s egymással nehezen egyeztethető táblázatok közlésétől eltekintünk, hiszen azok a hivatkozott helyeken — s még több későbbi statisztikában — megtekinthetők. 194