A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Természettudomány - Mészárosné Bozsko Szvetlana–Juhász Lajos: Debrecen város madárvilága és annak változásai évszázadunkban
Bozsko Szvetlána—Juhász Lajos Debrecen város madárvilága és annak változásai évszázadunkban Az utolsó 30 évben az ornitológiában megjelent és sikeresen fejlődik egy új tudományág — a városi ornitológia (urbán ornitológia). Napjainkban már gazdag ismeretanyag gyűlt öszsze a városi ornitofaunáról sok európai országban (Szovjetunió, Lengyelország, NDK, NSZK, Csehszlovákia, Finnország). Magyarországon ilyen témájú munkák igen ritkák, a közölt anyag pedig hagyományos faunisztikai szemléletű. Egészen az 1970-es évekig csak néhány komolyabb munka látott napvilágot a budapesti (15, 16) Gyula városi (26) és a keszthelyi (24) madárvilággal kapcsolatban. Más nagy városokról inkább részkérdésekkel foglalkozó cikkek ismertek. Ennél régebbi közlemények pedig még abból a periódusból származnak, amikor a várost még nem különítették el egy önálló ökológiai rendszerbe, ezért az akkori ornitológiai leírásokban maga a város és a városonkívüli határ madarait sokszor ömlesztve tárgyalták és a hangsúly inkább a környező területek ritka, értékes rajaira esett (40). Ilyen adatok még összehasonlító alapként is nehezen használhatók a mai városi kutatásokban. A Debrecen madárvilágával sokat foglalkozott Nagy Jenő munkáiban szintén a város szomszédságában elterülő erdők, rétek, legelők, kertészetek madarait népszerűsítette és csak annyival szolgálta Debrecen város ornitofaunájának a megörökítését, hogy az Erdő madárvilága с könyvében (33) felsorolta az egyetemi villanegyedben egy májusi napon regisztrált madárfajokat, máskor egyes új fajok városban való megjelenését írta le (30, 32). Ebből a rövid áttekintésből kitűnik, hogy modern, komplett vizsgálatok, amelyeket más országokban végeztek, nálunk nem történtek meg és Magyarország mint egy negyedszázaddal van elmaradva ezen a téren. Ezen hiányosság pótlására határoztuk el, hogy régebbi debreceni vizsgálatainkat (4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 21) kiegészítjük és elindítjuk Debrecen város ornitofaunájának komplett faunisztikai és synökológiai felmérését, ami 1978-ban meg is történt. A kutatásunk első eredményei — angol nyelvű, rövidebb közlemény formájában már nyomdában vannak (12). Jelenlegi tanulmányban nagyobb anyagot teszünk közzé, amely magában foglalja az ornitofauna szisztematikai, állatföldrajzi, faunisztikai és synökológiai jellemzését, valamint a madárvilágban tapasztalt változásokat az utolsó 60 év alatt. Anyag és módszer Jelen dolgozatunk alapját képező adatgyűjtés már az 1960-as években megkezdődött és 1978 óta programszerűen folytatódott. Munkánk célja Debrecen város jelenlegi és a közelmúltra jellemző ornitofaunájának a bemutatása, ezért mindenekelőtt az 1978—1983 között felvett és rögzített adatokat tárgyaljuk, régebbieket inkább összehasonlító alapként használjuk. A megfigyelések döntő többsége a szerzőktől származik. Esetenként mások adatait is felhasználtuk, ekkor mindig kiemeljük a közlő nevét. A kutatásunk céljaiból kiindulva a megfigyeléseinket a város szűkebb határain belül végeztük és nem terjesztettük őket Debrecen közigazgatása alá eső, városontúli környékre. A munkánk több részből állt. Elsőként feltérképeztük a várost és a jellemző ökológiai tényezők figyelembevételével azt biotópokra osztottuk fel, részben a régi (21,11), részben az új adatok alapján. Összesen 10 önálló biotópot különítettünk el (1. ábra) és megfigyeléseinket így biotópokra lebontva próbaterületenként végeztük. Párhuzamosan figyelemmel kísértünk 17