A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - Varga Gyula: A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

haladás nehézségét. Ezért elhatározzák, hogy a jövőben nagyobb súlyt helyeznek a felvilágosításra, a korszerűbb gépek, technológiák megismertetésére. A „Falu" országos szövetség már 1920 őszén külön vagonokban szállítható vándorkiállítási anyagot állított össze, melyben bemutatják az új mezőgazdasági gépeket is.

26 A Gazdasági Lapok 1922. júl. 23-tól új rovatot indít „gazdasági gépészet", majd 1923. július 28-tól „gazdasági technika" címen. A Mezőgazdák Szövetkezete már 1922 őszén nagy, kedvezményes gépvásárlási akciót hirdet, melynek egyik ígért szenzációja a 35—40 lóerős Puch-Excelsior traktor, főképpen a közép- és szövetkezeti összefogással dolgozó kisgazdaságok számára.

27 Az 1922 tavaszán tartott szokásos tenyészállatvásár gépkiállítása a híradó szerint „felülmúlta az összes eddigi ily kiállításokat".

28 A háború után, mint ismeretes, a politikában is előtérbe kerültek a kisgazda jelszavak. Az „agrárkurzus" elméleti gazdasági szakírói eleinte talán komolyan is vették ezt* s hitték, hogy a Trianon-nal megtetézett súlyos háborús krízisből a kis- és középparaszti gazdaságok fejlesztésével lehet kiutat találni. Bár sokan látják már ennek áthidalhatatlan nehézségeit, az abnormális birtoktagozódást, a paraszti gazdálkodás alacsony technikai színvonalát, a tőke és szaktudás hiányát stb. Legtöbben most is az utóbbit tartják olyan visszahúzó tényezőnek, mely hiányában a kisbirtok rengeteg értéket hagy kiaknázatlanul. Tovább szorgalmazzák tehát az ismeretterjesztő előadásokat, kísérleti bemutatókat, termelési versenyeket s nem utolsó sorban kis mintagazdaságok kijelölését.

29 A devalváció miatt fellépő „súlyos gazdasági krízis" miatt többen újra fokozott állami beavatkozást várnak a gazdálkodás irányításában. A Köztelek névtelen cikkírója felveti, hogy; 1. minden járásban nevezzenek ki szakképzett gazdasági felügyelőket, 2. adóztassák meg jobban a háború alatt szerzett s a külföldön élők birtokait, 3. követeljék meg, hogy minden ember dolgozzon.

30 Lőwy Béla uradalmi ellenőr azt javasolja, hogy minden községben kellene tartani egy szakképzett gazdatisztet, mint gazdasági szaktanácsadót, akinek konvencióját adóba vetnék ki, s felügyelet szerint a megyei gazdasági felügyelőséghez tartozna.

31 Egyre többen szorgalmazzák, hogy magyar gazdaifjakat utaztassanak külföldre (egyelőre főként Németországba, később Dániába).

32 1925—1926-ban a fejlettebb technika iránt tovább szélesedett az érdeklődés. A Köztelek pl. hírt ad az amerikai mezőgazdasági gépipar, különösen a traktorgyártás szédületesen gyors fejlődéséről.

33 A mezőgazdasági gépesítés történetében a XIX. század második felétől külön fejezetet jelentenek a különböző mezőgazdasági gépbemutatók, gépversenyek. Az 1909-es mezőnegyesi nemzetközi talaj művelőgép verseny (rendezte a magyaróvári gépkísérleti állomás és a Műszaki Egyetem géptani tanszéke), majd az 1913-as nagy sikerű galántai szántógépverseny után 1925-től öt éven át évente többször is rendeztek nemzetközi szántógép, traktor bemutatókat.

35 26 Köztelek, 1920. dec. 16. 772. 27 Mezőgazdaság, 1922. dec. 1. 141. 28 Köztelek, 1922. márc. 25. 318—319. 29 Ajkai István, 1923. 122. 30 „Még a kommunistáktól is átvehetünk egy szép szót: csak az éljen, aki dolgozik." Köztelek, 1926. ápr. 11. 519. 31 Köztelek, 1924. szept. 13. 677. Az elképzelés 1940 után valósult meg, az úgynevezett gazdasági elöljáró intézményének megszervezésével. A gazdasági elöljáró a falu egyik szakiskolát, szaktanfolyamot végzett, mintaszerűen gazdálkodó kisgazdája lett, aki hetenként egy napon a hozzá fordulóknak szaktanácsot adott a gazdálkodás bármilyen kérdésében. Fizetése ebben az időben havi 100 pengő volt s munkáját a megyei gazdasági felügyelőség ellenőrizte. Az intézmény 1945-ig volt életben. 32 A Barázda, 1926. ápr. 3. 1. Szerinte 1923 óta folyik a fiatalok csereakciója Németországgal. 1926 őszén Zupka Lajos parasztifjú már cikksorozatban számol be németországi tapasztalatairól, ahol főként a talajművelő, kapáló gépeket csodálja meg. A Barázda, 1926. szept. 11., 24., 25., 26., 27., 32., 33. számaiban mindig a 3. oldalon közli a sorozatot. 33 Köztelek, 1926. febr. 9. 645. 34 Kerék Mihály, 1939. 215—216. Eredmény: 70 db traktor, 7000 db kisgép. 35 Rendezők: az OMGE és a műegyetem géptani tanszéke. Helyszínek: Adonypuszta, Hatvan, Nagykartal, Pusztaújkút, Magyaróvár. Tud. Int. Feji. 1958. 11. Részletes útmutatók: Biliege-Kund, 1925.; Rothmayer-Kund, 1927., 1928., 1930. 187