A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - Varga Gyula: A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

gyáraink bekapcsolódhatnak az ottani gépszükségletek ellátásába.

11 Romantikusnak tűnő tervek születnek ekkor is a Hortobágy feltörésére és öntözésére.

12 Mint tudjuk, a háború befejezése egészen más fordulatot hozott, mint amire a monarchia szellemében gondolkozó gazdasági teoretikusaink még 1918 első felében is számítottak, így nem csoda, ha a forradalmi időszakokban többnyire tanácstalanul hallgattak, illetve a termelés legszükségesebb napi kérdései kerültek előtérbe. Ami a kisgazdaságok eszközellátását illeti, még a háború előtt kialakult teóriákra hivatkozva

13 azt írják, hogy a kisgazdaságokat csupán jobb minőségű, de egyszerű eszközökkel kell csupán segíteni (eke, borona, lovas kapa, kézi eszközök stb.), mert a nagyobb teljesítményű gépeket ezek nem tudnák kihasználni. De pesszimistán állapítják meg, hogy gépgyáraink még ezekből az egyszerű eszközökből is csak kb. öt év alatt tudják a szükséges mennyiséget előállítani.

14 Egyesek a földreformok ellen is azért tiltakoznak, hogy a felosztott kisparcellákat nem tudják majd megművelni, mert az uradalmak régi nagyteljesítményű gépeit az újbirtokosok nem tudják hasznosítani. így sokan azok is, akik elvileg egyetértettek a földreformmal, azt vallják, hogy az új birtokosokat kötelezni kellene szövetkezetek alakítására, mert csak így tudnák a korszerű gépeket és eszközöket beszerezni és ésszerűen hasznosítani.

15 A földművelésügyi kormányzat ennek ellenére igyekszik súlyt helyezni a kisgazdaságok gépekkel és újabb eszközökkel való ellátására, de az elméleti okfejtéseken túl gyakorlati elhatározásokra alig kerül sor.

16 A nagybirtok érdekképviselete az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) — a forradalmi viszonyok hatására — szintén foglalkozik a kisgazdaságok várható gépszükségletének számbavételével. Krolopp Hugó egyik előadásában megállapítja, hogy minden kisgazdának kell eke, henger, borona, szecskavágó, két gazda együtt vegyen vetőgépet és rostát, 4—5 összefogva vásároljon konkolyozót. Jelzi, hogy a gépek gyártását a Földművelési Minisztérium máris engedélyezte s azok tavaszra már rendelkezésre állnak.

17 A mezőgazdaság megfelelő eszközökkel való ellátása a Tanácsköztársaság földművelési népbiztosságát is többször foglalkoztatta. Igyekeznek gépeket, gépalkatrészeket juttatni a földekre. Programul tűzték ki a Mezőgazdasági Múzeum átszervezését, hogy itt oktató célzatú ismeretterjesztő előadásokat tarthassanak. Időszaki vándorkiállításokat, illusztrált kiadványokat terveztek. Célul tűzték a mezőgazdasági ipar megszervezését és kiépítését, s különböző kísérleti telepeket létesítenek.

18 Ismert tény viszont, hogy az agrárkérdések megoldására a Tanácsköztársaság rövid és gondterhelt időszakában nem lehetett perspektivikus terveket megvalósítani. A monarchia felbomlása után a mezőgazdaság, ezen belül a paraszti gondolkodás területén is új meghatározó tényezőkkel kell számolni.

19 Nem tagadható, hogy a korszak gazdászai viszonylag sokat foglalkoztak a kisüzemi keretek között termelő paraszti gazdaságok technikai színvonalának, termelési képességeinek a kérdéseivel is.

20 A kisbirtokosok segítését 11 Gazdasági Lapok (továbbiakban: GL) 1918. máj. 12. 159. 12 Köztelek, 1918. IV. 6. 539. Ekkor mintegy 28 000 hold feltörését, s kb. 14 000 hold öntözését tervezik. 13 Berger Károly Lajos, 1910. 4., 7—18. 14 Köztelek, 1918. XII. 31. 1918. (hasáb) 15 GL, 1918. dec. 8. 395. 16 GL, 1919. febr. 9. 32. 17 GL, 1919. febr. 16. 33. 18 GL, 1919. ápr. 27. 72.; Ezeket még a Köztelek szélsőségesen reakciós névtelen cikkírója is kénytelen elismerni. Köztelek, 1919. dec. 1. 243—244. 19 Gunst Péter, 1976. 279—296. 20 Sokkal többet, mint pl. az 1890—1918 közötti időszakban. Vö. Takács Imre, 1967—1968. 265— 291.; Grabner Emil pl. már 1919. dec. 13-án cikket ír mezőgazdasági termelésünk megjavításának a feltételeiről. Köztelek, 1919. dec. 13. 353.; A kormány Rubinek Gyula fm. miniszter kérésére háromszázötven-milliós gépbeszerzési hitel megszerzésére tesz ígéretet, melynek nagyobb része a kisgazdaságokat segítené. így többek közt 60 000 db egyvasú eke, 20 000 db fogasborona, 5000 db vetőgép, 2000 szelelőrosta, 3000 db kézi répavágó, ugyanannyi szecskavágó, 5000 lószerszám, 5000 ökörjárom, 30 000 fagereblye, 60 000 kapa, 30 000 ásó, ugyanennyi kasza, ugyanennyi fa-, illetve vasvilla beszerzését tervezik. GL, 1920. febr. 8., 23. Igaz, alig három héttel később már lemondóan állapítja meg a névtelen cikkíró: „sok akarásnak nyögés a vége", vagyis úgy látszik, a 185