A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - Nyakas Miklós: A kapitalizmus kor debreceno nyomdászságának kulturális élete

Az első világháborúig, illetve a forradalmakig terjedő időszakról tehát summázva megállapíthatjuk, hogy a nyomdász társadalomnak valamennyi jelentős területen — könyvtárügy, öntevékeny művészeti csoportok, általános és szakmai képzés — számottevő haladást sikerült elérni, s mindez egyben virágzó munkásművelődést is jelentett. A két világháború közötti időszak nyomdász művelődéstörténetét elemezve azt állapíthattuk meg,hogy többnyire azok a formák és keretek éltek tovább, amelyeket már az előző korszakban sikerült életre hívni. Ettől függetlenül azonban tartalmi vonatkozásban számos, lényeges módosulás következett be, s az arányok is némiképp változtak, s új művelődési formák is jelentkeztek. A könyvtár ebben az időszakban is fontos összekötő kapocs volt a tagság között, s természetesen változatlanul az önképzés legfontosabb bázisát jelentette. Az állomány jelentősen nőtt! 1926-ban például 1036 munkából állott, amely 1150 kötetet jelentett,

32 1937-ben pedig 1038 műből, illetve 1131 kötetből tevődött össze.

33 1938-ban az állomány nagyságrendje a következő volt: 1441 tétel 1634 kötetben.

34 A fejlődés ekkor azonban megtorpant, az 1940-es könyvtári állomány gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 1938-ban, mindössze egyetlen kötettel gyarapodott.

35 Az állománynál lényegesen gyorsabban nőtt a könyvtár használata, melyet jól jelez a könyvtári órák és a kölcsönzők számának alakulása. 1925-ben a második negyedévben összesen tizennégy könyvtári órát tartottak, s 173 fő kölcsönzött.

36 A könyvtár forgalma 1936-ban a következőképpen alakult: tartottak ötvenkét könyvtári órát, s 480 esetben kölcsönöztek.

37 1939-ben pedig ötvennégy könyvtári óra tartása mellett hatszáz esetben történt kölcsönzés.

38 A könyvtár forgalmának növekedése minden bizonynyal összefüggésben állhatott az ekkortájt virágkorát élő tudományos-ismeretterjesztő előadások hatásával, amelyre a későbbiek folyamán még visszatérünk. Az állomány gyarapodása tette szükségessé azt, hogy a könyvtár részére több felszerelési tárgyat, így például könyvszekrényt vásároljanak.

39 Sterbinszky László javaslatára intézkedés történt a régebbi könyvszekrények megjavítására is.

40 Az állomány gyarapodásának továbbra is hármas útja volt. A vásárlások, a nyomdák által küldött ingyenes példányok mellett rendszeresen történtek kisebb-nagyobb értékű ajándékozások is. E téren ki kell emelnünk László Imre ajándékozásait, akinek személyisége, a nyomdász mozgalomra való hatása jóval túlnőtt a könyvtár fejlesztésének az ügyén.

41 Az állomány gyarapodásának ez a módja természetesen nehezítette a tudatos, átgondolt könyvtárfejlesztést, amelyen csak célszerű selejtezés segíthetett. Ménes János visszaemlékezése szerint az 1930-as évek derekán egy ilyen akció a következőképpen zajlott le.

42 A könyvtáros akkortájt egy Prohászka Ferenc nevű gépmester volt, aki a szociáldemokrata párt balszárnyához tartozott, de a kommunista mozgalommal is szimpatizált. Művelt, olvasott ember volt, aki nehezen tűrte a könyvtárban levő jobboldali, retrográd műveket. Ezért Prohászka és Ménes — aki segédkönyvtárosi minőségben ténykedett — engedélyt kért és kapott Kapusi Jánostól, a könyvtárbizottság elnökétől arra, hogy az állományban „szelektálást" hajthassanak végre. Az engedély birtokában az állományt alaposan megtizedelték, s hogy a megtörténteket senki se csinálhassa vissza, a kiemelt könyveket rögtön el is adták egy debreceni könyvkereskedőnek. Az így befolyt összeget részint a Magyarországon megjelent új, haladó szellemű könyvek vásárlására fordították, részint pedig emigráns, külföldi irodalmat 32 Typographia. 1925. júl. 31. ötvenhetedik évf. 31. sz. 3. p. 33 Typographia. 1937. márc. 5. hetvenkilencedik évf. 10. sz. 3. p. 34 Typographia. 1938. júl. 29. Hetvenkilencedik évf. 30. sz. 3. p. 35 Typographia. 1940. márc. 22. Hetvenkettedik évfolyam. 12. sz. 3. p. 36 Typographia. 1925. Ötvenhetedik évf. júl. 31. 31. sz. 3. p. 37 Typographia. 1937. márc. 5. Hatvankilencedik évf. 10. sz. 3. p. 38 Typographia. 1940. márc. 22. Hetvenkettedik évf. 12. sz. 3. 39 Typographia. 1925. júl. 31. Ötvenhetedik évf. 31. sz. 3. 40 Uo. 41 Ajándékozott például egy teljes sorozat Révai Lexikont. Typographia. 1937. márc. 5. Hatvankilencedik évf. 10. sz. 3. Egyébként döntő szerepet játszott a nyomdász szakszervezet józsaszentgyörgyi üdülőjének létrehozásában. Vö. Erdélyi Károly: László Imre ötvenkét esztendős nyomdai munkássága. (Debrecen, 1933) 42 Ménes J. i. m. 172