A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Történelem - Kahler Frigyes: „Orto sole fugit luna” – in memoriam Budae D. 2. Sep. Ao 1686.

Buda ostromának diplomáciai előkészítése után — 1686. június 22-én a hatvanegyezer főt számláló seregben — Lotharingiai Károly és Miksa Emanuel parancsnoksága alatt bajor, sváb, brandenburgi és magyar katonák kezdték meg a támadást az utolsó budai pasa, az öreg Abdurrahman keményen védekező hétezer főt számláló helyőrsége ellen. Henrik szász herceg — az ostromló sereg brandenburgi lovasezredének parancsnoka — naplója beszámol a győzők rohamáról,

10 míg Szilahtár Findikili Mehmed aga a török felmentő sereg sikertelen hadműveleteiről,

11 s ismert Schulhof Izsáknak — a török Budán élő nagy számú zsidó közösség szerencsétlen sorsú tagjának — beszámolója, aki a várban élte át az ostrom viharát.

12 Az 57 mm átmérőjű 104 g-os ezüst emlékérem előlapja a „Tüzérség Buda ostrománál 1868-ban" с ismeretlen mester által készített egykorú metszet alapján készült. Az éremkép Buda várának északi oldalát ábrázolja. A jelenet a vár déli oldalán július 22-én bekövetkezett nagy robbanást mutatja be, miközben az északi bástyát is robbanás szakítja fel. A robbanások füstfelhőiben széttépett emberi testrészek röpülnek szét. Látjuk az északnyugati fal ellen rohamra induló hadoszlopot is. A háttérben hegyek látszanak. A „Rác-város" helyén minaret emelkedik. Az érem külföldi szemlélői előtt talán kevésbé volt ismert, hogy a rohamra induló hadoszlopok élén 50—50 fős hajdú csapatok haladtak és jelentős véráldozatot hoztak a győzelemért. így a július 27-én indított általános támadás során az 5000 keresztény halott között 600 hajdú feküdt. Továbbá, hogy a brandenburgiak győztes rohamoszlopából az első zászlót magyar, győri Fiáth János hajdú tűzte Buda várfalára. A Dunára néző tornyot még a félhold díszíti. A várral szemben tüzelőállásban ágyúüteg töri a falat, mellettük a császári lobogó. Figyelemre méltó az a pontosság, ahogy a művész a becsapódó lövedékek ballisztikai pályáját ábrázolja, hangsúlyozva ezzel a tüzérség kiemelkedő szerepét. A faltörő lövegek, tábori ágyúk, és tarackok mellett megjelenik a „rakétatüzérség" is, amelynek Buda ostrománál Fra Gabriel Gantieri genuai ferences a szakértője, akit a magyar katonák egyszerűen Tüzes Gábornak neveztek. A Dunán vitorlás őrhajó úszik. A jelenet mozgalmasságával az érlelődő győzelem közelségét sugallja. 1 .a—b kép 10 Károlyi Árpád: Henrik szász herceg és brandenburgi lovasezredes naplója Buda 1686-iki ostromáról. Történelmi Tár 1886. 706—710. 11 Szilahtár: Tárihi Istambul. 1928. II. magyar fordításban: Káldi-Nagy Györgytől. 12 Schulhof Izsák: Budai Krónika 1686 (Bp., 1979) 137