A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Régészet - M. Nepper Ibolya–Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása – A falu a XIII–XIV. században
nyak. 58 Ez az adat visszamenőleg is megmagyarázza a szabolcsi Macs birtokáért és a bihari Macs Tócó jobbparti jobbágyainak egyházi hovatartozandóságáért folytatott perek utolsó húzásainak célját; lényegében a Várdaiak szerették volna az 1285-től a debreceni uradalomhoz tartozó bihari Macs falut is elperelni „a gyenge özvegytől". Azaz végrehajtani azt a tervüket, mely az 1380-as években csak félig sikerült. Szentgyörgy és Macs — a Várdai uradalom és a debreceni uradalom két faluja — története itt elválik egymástól. Macs — Hosszúmacs történetét összefoglalta Zoltai Lajos, Szentgyörgy XV— XVI. századi története külön tanulmányt igényelne. 59 Ez utóbbi jelenleg nem volt sem feladatunk, sem célunk. Szentgyörgy pusztulása után Debrecen a falu határát részenként zálogbirtokba vette, de az utolsó részt is 1769-ben a valamikor földesurak leszármazottai visszaváltották. Ж * * Szent György egyháza feltárt alapmaradványait nem kellett visszatemetni, védőburkolást kapott. 1983-ban pedig Debrecen megyei város tanácsa anyagi támogatásával megtörtént az alapozás műemléki jellegű bemutatásra alkalmas szintig történő felfalazása. Időközben Józsa Debrecenhez került, hatszáz esztendő után mégis a debreceniek őrizték meg Szentgyörgy Árpád-kori falu emlékét. A rekonstrukciós munkák megkezdése előtt általános tereprendezést végeztünk. Ezután Takács Péter ny. építésztanár terve alapján megtörtént a felfalazás. A teljes megóvás érdekében a feltárt alapozásra falszélességben 10 centiméter vastag monolit vasalt betonréteget helyeztek. Ezután négy sor nagyszilárdságú kéménytéglából H 50-es habarcsba rakott réteg következett. Az ötödik síkfedőréteg teljes falvastagságban nagyszilárdságú fagyálló km. égetett agyag falazó téglából készült. Azokon a részeken, ahol az alapozást a döngölt agyagig kiszedték, a rekonstrukció is csak nyomvonalakat mutat. (11. kép) A szentgyörgyi templom alapok rekonstrukciós helyreállítása Debrecent újból gazdagította az Árpád-kor egy emlékével. 58 Zichy okmánytár VI. 292. 59 Lévai Béla az 1. jegyzetben idézett munkájában (i. m. 5—6.) már rámutatott arra, hogy a Szentgyörgy mezőváros XV. század közepén kelt urbáriumait tévesen kapcsolták a felsőszabolcsi Győröcske faluhoz (lásd Mező András: A várdai-birtokok jobbágynevei a XV. század közepén, Kisvárda, 1970. és Mező András—Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára, Nyíregyháza, 1972. 50.) 128
