A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Módy György: Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása – A falu a XIII–XIV. században

Ian. Viszont, ami a mi számunkra fontosabb, a dobokai várnépek által is lakott Mochy és a kolozsmegyei Mócs valóban fedhetik ugyanazt a falut/ De lássuk most mások érvelését is. Különös, hogy Karácsonyi és Borovszky az 1219-ben három ízben és 1220-ban egyszer előjövő Mochy falut a Regestrum helyneveihez fűzött magyarázatainkban egyetlenegyszer sem próbálják azonosítható településhez kötni. Az 1219. évi félremagyarázhatatlanul dobokai várnépeket és várjobbágyokat érintő eset színhelyét viszont Doboka vármegyébe helyezik, már csak azért is, mert a poroszló Szil faluja szerintük nem más, mint az ő korukbeli Szolnok-Doboka vármegyei Szentpéter-Szil falu, az eredeti Szil néven. De a többi Mochy-nak írt faluval kapcsolatos peresetek helyszínét is a Szilágyságba helyezik.

26 Debrecen és környéke középkori történetének kiemelkedő kutatója ZoltaiLajos a Váradi Regestrum különböző eseteiben szereplő Mochy falu közül egyiket sem kapcsolta az 1282-től oklevelesen ismert bihari Macs faluhoz.

27 Annak ellenére, hogy az egyik esetben eljáró Macobius (de villa Elep) poroszló lakhelyét Karácsonyi és Borovszky a Debrecentől nyugatra elterülő Elep pusztával azonosítják.

28 Györffy György az 1285. évi Rofoin bánnak tett adományozásnál Macs faluban jelzett várföldet vette figyelembe és feltételezi, hogy a Regestrum 1219. évi esetében szereplő dobokai várnépek Mochy faluja azonos lehet a bihari Maccsal.

29 Legújabban Lévai Béla érvelt a dobokai várnépek Mochy faluja és a kolozsi Mócs azonosítása mellett. Elsősorban azt emelte ki, hogy Adorján poroszló Szil faluja a középkorban Biharhoz tartozó Kalotaszeg területén levő Szilitelek birtokkal lehet azonos. Ezt az is támogatja, hogy Adorján a Kalota-nemből származott.

30 A fent ismertetett érveléseket, feltételezéseket átgondolva, de különösen figyelembe véve a Mochy falunév más esetekben való előfordulását, az ügyben megnevezett személyeket és falvakat — azt mondhatjuk, hogy több érv szól az 1219-ben részben dobokai várnépek falujaként említett Mochy és az 1282-től jól adatolt bihari Macs falu azonosításával szemben, mint mellette. Egy bizonyos, — már a XII. század végén állott egy falu és egy prédium azon a nagy határon, melynek két részét a későbbiekben külön-külön Macsnak, majd Nagymacsnak, illetve Szentgyörgynek vagy csak Macsnak neveztek. Nézzük most, hogy az először 1322-ben használt Nagy macs elnevezés eligazít-e bennünket abban, hogy a feltételezett falukettőződés előtt az 1282-ben és 1285-ben még csak Macsnak, majd 1322 után — ha nem is következetesen — Nagymacsnak, Hosszúmacsnak, majd megint több évszázadon át csak Macs-nak nevezett nyilván torzult névalakú falunevet ugyanazon az oldalon indoklás nélkül a Bihar megyei Sálhidához kapcsolják. 26 A Mochy falunév többi előfordulásait lásd 1219-ben: Karácsonyi—Borovszky: Váradi Regestrum, i. m. 221. Nr. 186. és 188. (71. és 73.), valamint 1220-ban ugyanott 247. №. 251. (57.). A Szil, illetve Kalata-Szil nemzetségre lásd Karácsonyi i. m. III. 71—73. — Makkai László szerint (Honfoglaló nemzetségek Erdélyben=Századok 78. évf. 1944. 4—6. sz. 174—175.) a Szil nemzetség eredeti, X. századi neve Kalocsa volt. A XIII—

XIV. századi források hibás olvasatában a kutatókat a Kalota folyó neve befolyásolta, pedig a nemzetség egyik birtokát századokkal később is (Kis)kalocsának nevezték. 27 Zoltai: Macs, i. m. 31. 28 Karácsonyi—Borovszky: Váradi Regestrum, i. m. 221. 29 Györffy György: i. m. 640. — A Regestrum többi három Mochy falunevét az Árpád-korban Bihar és Szolnok megyék határán fekvő Mogy faluhoz kapcsolja, mivel az 1291—94 közötti püspöki tizedjegyzékben vitathatatlanul ezt a falut írták, de csak egy esetben Moch-nak, lásd ugyanott 645. — Jakubovich i. m. 300. és 358., valamint Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település- és Népiségtörténeti Értekezések. 5. sz. (Budapest, 1940) 3030. E munka térképmellékletén Mogy délnyugatra esik Széplaktól, Györffy térképén északnyugatra található. Ez utóbbi lokalizálást helynévi adat támasztja alá. A Váradi Regestrum-beli Mochy falvak valóban ide is vonhatók, mivel az esetekben Tobia szolnoki curialis comes, illetve a bilotus regis de Zounok volt a bíró. Viszont ugyanilyen joggal vehetjük a dobokai várnépek lakta Mochy falut is egynek a XIII. század végén Moch, ill. Mogh néven írt faluval. 30 Lévai: Józsa története a földrajzi nevek tükrében, i. m. 5. — A bihari Szilitelekre (1260—70 körűire keltezett adat) lásd Györffy i. m. 672. Éppen Györffy kutatásai nyomán is tudjuk, hogy a tatárjáráskor elnéptelenedett falvak megjelölésére is szolgált a XIII. század végén a -telek vagy -teleké utótagú falunevek jórésze. Szilitelek Györffy térképén Farnastól keletre, Sztánától északra van jelölve. 121