A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Természettudomány - Kalapos Mihály: Hajdú-Bihar megyei erdőnkívüli fásítások története

Név szerint megemlítek néhány — a fásításban élenjáró — termelőszövetkezetet. Mindenekelőtt ki kell emelnem a Nyírábrányi Alkotmány Termelőszövetkezetet, amely 400 ha kiváló fásítást végzett. Ebből kb. 150 ha már befejezett fásítás. A területe futóhomok, így a fásítás nagyobb százalékban erdeifenyő. 1967 tavaszától saját erdésze van Kovács Mihály személyében, akinek munkájához fűződik a szép eredmények zöme. Annyi a tsz folyamatban levő erdősítése, mint egy közepes nagyságú állami erdészeté. Kevesebb, de még mindig jelentős, 100 ha-t meghaladó fásítást végeztek: a Vámospércsi Béke, a Nyírmártonfalvi Toldi, a Hajdúhadházi Bocskai, a Nyíradonyi Űj Élet és Kossuth, a Hajdúsámsoni Dózsa és Kossuth, a Nagylétai Aranykalász, a Monostorpályi Alkotmány, a Hosszúpályi Rákóczi, a Hajdúbagosi Szabadság, a Hajdúnánási Vörös Csillag, a Biharkeresztesi Aranykalász, a Kornádi Bihar Népe, az Űjtikosi Győzelem, a Bárándi Üj Élet, a Biharnagybajomi Dózsa termelőszövetkezetek és még lehetne tovább sorolni az eredményesen fásító termelőszövetkezeteket. Az erdőtörvény kötelezővé teszi a termelőszövetkezeteknél is a szakember alkalmazását. Ha a termelőszövetkezet erdőterülete 300—500 ha között van termelési, erdőőrzési és védelmi feladatokkal megbízott erdőőrt kell foglalkoztatni, 500—1000 ha között szakképzett erdészt, ha 1000 ha-t meghaladja, erdőmérnökot köteles alkalmazni. A kisebb erdőterületekkel rendelkező tsz-ek erdészeti szakmai irányításának ellátására a megyei szakigazgatási szerv — a megyei tanács mg.-i és élelmezésügyi osztálya —, ha az erdőterület a 30 ha-t meghaladja, általában a területileg illetékes állami erdőgazdaságot, ha a 30 ha-on alul van, akkor a járási mezőgazdasági szakigazgatási szervet jelölte ki. Hajdú-Bihar megyében — mivel sem a fásító szerveknél, sem a járásoknál erdész szakember eleinte egyáltalán nem volt — a megyei szakigazgatási szerv a volt Hajdúsági Állami Erdőgazdaságot jelölte ki szakmai irányítónak, függetlenül attól, hogy a 30 hektárt meghaladta-e vagy sem a termelőszövetkezet erdeje. A kijelölés alapján a volt Hajdúsági Állami Erdőgazdaság a megyében a fásítások lebonyolítója volt 1954. január 1-től 1964. tavaszig. A lebonyolításos módszernél a beruházási keretet a megyei tanács nevén, az erdőgazdaság rendelkezési jogával nyitották meg. Ez esetben a tervkészítés, az irányítás, ellenőrzés és az utalványozás az erdőgazdaság fásítási csoportjának a feladata volt. A munkavégés a fásító szektorokat terhelte. Kivételt volt a Keleti-főcsatorna fásítása, mely kezdettől fogva erdőgazdasági üzemi kivitelben valósult meg. 1964. június 1-től annyi változás történt az erdőgazdaságok fásítási csoportjának szervezetében, hogy a központi elosztóktól az erdészek vették át a fásítási tervek készítésének a szakmai irányítását és a fásítás gyakorlati munkáinak végzését. Ekkor minden erdészetnél volt egy fásítási műszaki vezető és az erdőgazdaság központi előadói most már nem közvetlenül, hanem az erdészeteken keresztül — közvetve foglalkoztak a fásítókkal. Az 1964., 1965. és 1966-os években — az erdészeteken keresztül — az erdőgazdaság a szakmai irányító az egész megyében s egyben az összes fásítási munkák kivitelezője is. Az Állami Gazdaságok kivételével, melyek ekkor már saját kivitelben végezték a fásításaikat. 2967. január 1-től csökken az erdőgazdaság, illetőleg az erdészetek szakirányítása és fásítási kivitelezése is. Ugyanis Hajdúböszörményben 1966 őszén megalakult a Legelő- és Erdőgazdálkodási TÖVÁLL. Az erdészeti ágazatvezető Oláh Zsigmond, majd Dóró Katalin. 1967 őszén a Hajdúhadházi TÖVÁLL alakult meg. A vezetőfőmérnöke Öry András, majd Hajdú Imre. Hosszúpályiban 1969. január 1-vel jött létre Erdő- és Vadgazdálkodási TÖVÁLL. Vezetője Leskó Árpád. Ez a TÖVÁLL 1974-ben megszűnt. Végül Berettyóújfaluban — Ölveti Sándor vezetésével — 1970 őszén alakult 69