A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Régészet - Poroszlai Ildikó: Későbronzkori edény-depot lelet Debrecenből
A behúzott peremű tálak között hat darab kisméretű tálka van. Ezek sötétszürkék, peremükből apró dudorok nyúlnak ki. Négy tálkát lehetett összeállítani, ezek közül háromnak a fenekén árkolt koncentrikus kör közepén árkolt keresztminta van. (III. t. 3.) A nagy behúzott peremű tálak szürkésfekete színűek, két darabot sikerült teljesen restaurálni, négy pedig töredékes. Általában egy-egy hosszában tagolt füllel vagy alagútfüllel vannak ellátva, peremből enyhén kiemelkedő dudorok láthatók rajtuk. Két tálnak a fenekén árkolásból kialakított keresztminta, illetve félkörívsor a dísz. (III. t. 1.) Ezt a formát az egész bronzkoron keresztül használták, a fenék árkolása a középső bronzkorban terjedt el, továbbélése a hajdúbagosi csoportban is fellelhető, melyben ez a díszítésmód még sokkal gazdagabban jelentkezik, mint a debreceni leletegyüttesben. 21 Ez azzal magyarázható, hogy a hajdúbagosi csoport jobban megőrizte a helyi gyulavarsándi hagyományokat. A tálakon megjelenő bütyökdísz már a halomsíros kultúra hatását jelzi, s széleskörben elterjedt a késő bronzkorban. 22 öt ép és két töredékes felcsúcsosodó peremű tál van a leletben. Az ép példányok mindegyikének van egy-egy apró szalagfüle az egyik csúcs alatt. Két tál díszítetlen (X. t. 1., 3.), kettőn a csúcsok alatt három árkolt bütyök található (X. t. 2.), egy pedig bekarcolt létramintával díszített. A 75. tál fenekén egymással háttal álló árkolt ívkötegből álló díszítés van. A töredékek enyhén domború hasú tálak pereméből és aljából származnak, az egyiknek a hasán karcolt szalagdísz (II. t. 3.), a másiknak a fenekén árkolt csillagminta van. Az ilyen tálak az egész halomsíros körben elterjedtek Németországtól Jugoszláviáig. 23 Hazánkban számos helyről ismerjük talpas és talp nélküli, egy fülű, két fülű, fül nélküli változatát; leginkább díszítetlen, néha a vállon egy21 Banner, J.—Bóna, L: Mittelbrinzezeitlische Tell-Siedlung bei Békés. Fontes Arch. Hung. (Bp. 1974). Taf. I. 6. — Bona L: Die Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen (Bp. 1975). Taf. 179. 19., 173. 20. stb. — Kovács Т.: A hajdúbagosi ... 1. ábra 14.,2. ábra 2., 3. ábra 11. 22 Díszítetlen: Bodrogszerdahely: Chropovsky, B.—Dusek, M.—Polla, В.: Gräberfelder aus der älteren Bronzezeit in der Slowakei I. (Bratislava, 1960 Arch. Slov. Font. Tom. 3.) XXII. t. 1., Halmaj: Kemenczei Т.: Adatok a Kárpát-medencei halomsíros kultúra vándorlásának kérdéseihez. Arch. Ért. 95 (1968) 11. kép 14.; Zagyvapálfalva: Kemenczei, Т.: Die Zagyvapálfal va-Gruppe der Pilinyer Kultur. А АН. 19 (1967) Abb. 7. 5—6, 14., 8. 5., 9. 2, 16., 11. 15., 14. 3, 16., 15. 15. — BerkeszCsonkás dűlő: Kovács, Т.: Eastern . .. Fig. 11., 15. Perem alatt bütyök: Salka: Tocik, A.: i. m. Taf. XV. 5., 9. — Apagy, Ism. Szabolcs m.: Kovács, Т.: Eastern ... Fig. 16., 13., 17., 10. — Bodrogszerdahely: Chropovsky, В.—Dusek, M. Polla, В.: i. m. XXVII. t. 3. — Tiszafüred: Kovács, Т.: Tumulus ... 3. t. 29/2. — Csórva: Trogmayer, O.: Beiträge zur Spätbronzezeit des südlichen Teils der Ungarischen Tiefebene. AAH. 15 (1963) VII. t. 2., XI. t. 8.; Peremből kiálló bütyök: Tokaj környéke: Kemenczei Т.: A Gáva kultúra ... 37., XII. t. 8. — Egyek-Szőlőhegy: Kovács Т.: A halomsíros ... 2. kép 19. 23 Németország: Behrens, G.: Die Bronzezeit Süddeutschlands. Mainz 1916. Taf. XX. 8. Ausztria: Willvonseder, К.: Die mittlere Bronzezeit in Österreich 1—2. Wien 1937. Taf. IV. 4. — Csehszlovákia: Paulik, J.: К problematike mladsej doby bronzovej na juhozápadnom Slovensku. AR. 12 (1960) 409., Abb. 154. 2., 156., 3. — Tocik, A.: i. m. Taf. XXI. 10., XXVIII 4. — Tocik, A.—Vladár, J.: Übersicht der Forschung in der Prolematik der bronzezeitlichen Entwicklung der Slowakei. Slov. Arch. 19. (1971) Abb. 41. 1—2., — Jugoszlávia: Foltiny, I.: Zur Frage der mitteldonauländischen Hügelgräberkultur in Nordost-Jugosíawien. Musaica 8 (1968) 3—16., Taf. V. 1. 92
