A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Régészet - Poroszlai Ildikó: Későbronzkori edény-depot lelet Debrecenből
Poroszlai Ildikó Késő bronzkori edény-depot lelet Debrecenből I. Lelőhely, lelőkörülmények Debrecenben a Hámán Kató úti Kossuth-laktanya udvarán 1970-ben épület alapozásakor egy hatalmas gödörből nagy mennyiségű, összetartozó kerámiaanyag került elő. A lelőhely a Tócó völgyében fekszik, a Debrecenből Balmazújváros felé vezető út vonalán. (1. ábra.) A Tócó alföldi vízfolyás, a „Tócó vize" elnevezéssel már a középkori oklevelekben is találkozunk. A középkorban sok kisebb-nagyobb település, ma Józsa, Debrecen, Mikepércs 5> Sáránd, Hajdúszovát, Hajdúszoboszló vannak közelében. 1 A Tócó választotta el a Nyírség erdős, homokos táját a Mezőség termékeny, földművelésre alkalmas vidékétől. A két terület érintkezési sávján futott egy útvonal északról délre, mely a bronzkortól kezdve fontos útnak számított: a Balti-tengertől indult, a Kárpát-medence belsejébe a Hernád-völgyén keresztül jutott el, majd a Körös völgyén át vezetett Erdélybe, s onnan a Havasalföldre. 2 A Tócó vidéke a neolitikumtól kezdve lakott volt, amit a víz partjain emelkedő halmok is bizonyítanak. Ezekből és környékükről a neolitikumtól a középkorig kerültek elő leletek. A Szántay- és László-halmokat 1927-ben Zoltai, 1933ban Sőregi ásta meg, mindkét alkalommal a középső és késő neolitikumba sorolható esztári és herpályi csoport festett cserepeit is megtalálták. Általában a vörös alapon fekete, fehér festést alkalmazták. 3 Ezenkívül rézkori, bronzkori temetők nyomai, őskori földvár sáncai, kora vaskori és középkori telepnyomok ismertek a vidékről. 4 A Kossuth-laktanyában előkerült leletanyagot Szentgyörgyi János restaurátor gyűjtötte össze és szállította be a Déri Múzeumba. 0 A területen azonban ásatás nem folyt, hiteles megfigyelést sem végzett senki. Nem tudjuk a gödör pontos helyét, méretét, az edények helyzetét és állapotát előkerüléskor és azt 1 Zoltai L.: Tóczóvölgyi László és Szántay halmok megásása. DJ. 47. — Balogh I.: A cívisek világa. (Bp. 1973). 13. 2 Balogh i. m. 17. 3 Balogh i. m. 48. Ecsedi I.—Sőregi J.: A Déri Múzeum működése és állapota 1933ban. V. fejezet: A múzeum évi gyarapodása IV. Érem- és Régiségtárnál. 31—34. Kalicz N.— Makkay J.: Die Linienbandkeramik in der Grossen Ungarischen Tiefebene (Bp. 1977) 52, 54, 125. Taf. 123, 128. 4 Sőregi J.: A Zelemér-pusztai őskori zsugorított temetkezés feltárása és jelentősége. DJ. 1927. 38—46. — Zoltai L.: A Tóczóvölgyi ... 47—53. — Ecsedi I.—Sőregi J.: i. m. 31—34. — Makkay J.: A bihari Berettyóvölgy őskori leletei. DMÉ. 63. (1948— 1956). 21—44. —Kralovánszky A.: A Hajdú-Bihar megyei régészeti kutatások 1944—1961. (Leletkataszter) DMÉ. 1962—1964. 37. — Zoltai L.: Jelentés Debrecen szab. kir. város múzeuma 1908. évi állapotáról. DJ. 1908. 22. 5 M. Nepper I.—Sz. Máthé M.: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1969—1971. (Leletkataszter) DMÉ. 1971. 38. — Csorba Cs.: Régészeti Füzetek I. Ser. I. No. 25. 1972. 6. 75
