A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Természettudomány - Kalapos Mihály: Hajdú-Bihar megyei erdőnkívüli fásítások története

Összesítve az 1950-től 1970-ig — a 20 év alatt — végzett erdőnkívüli fásításokat, az alábbiak: I. Tanácsi fásítások (tsz, leg. biz., közs. tanács, egyéb köz.) 10 291 hektár II. Állami gazdaságok fásítása 3 632 hektár III. Vízügyi Igazgatóság fásítása 2 829 hektár IV. KPM Közúti Igazgatóság —• fasorok és hófogó sávok 596 hektár V. KPM MÁV Igazgatóság — Fasorok és hófogó sávok 215 hektár Összesen: 17 563 hektár VI. Egyéb fásítások — ingyenes keretből 2 352 hektár Mindösszesen: 1950—1970-ig: 19 915 hektár Hajdú-Bihar megyében a 20' év alatt közel 20 000 hektár erdőnkívüli fásítás történt. Ez évenként kb. 1000 hektárnak felel meg. Sajnos ezek kivétel nélkül ma már nem mind találhatók meg, és az egyéb szervek, magánosok fásítása is. A KPM Közúti és MÁV fásítások, főként az ingyenes keretből végzett fásítások — fasor jellegűek, ezek megőrzése nehéz, egy része kipusztult, illetve emberi és állati károsítok — tördelések, rongálások áldozatai lettek. A II. és III. ötéves tervidőszak fásítási eredményeit vizsgálva kitűnik, hogy a derecskéi és debreceni járások járnak az élen, és az összteljesítménynek a fele erre a két járásra esik. Lemaradt a fásításban a volt polgári és a püspökladányi járás, de sok a tennivaló a berettyóújfalui járásban is. A városok közül leggyengébb az előrehaladás Hajdúszoboszló területén. A megyében jelenleg a statisztikailag számított erdő 55 873 ha. Ez 9% erdősültséget jelent. A tsz-eknek ebből 15 011 ha az erdejük, az összes erdő 27%-a. Az erdőnkívüli fásítások nagy mértékben hozzájárulnak a megye fásítottságának emeléséhez, valamint azoknak a célkitűzéseknek a megvalósításához, amelyek faanyag termelésünk gyors fejlesztése terén előttünk állanak. A korábbi fásítások alapvető célja a fa alapanyag fokozott biztosítása volt. Az erdők, fásítások mindenekelőtt gazdasági helyzetünk javítását szolgálták. Emellett, mint hasznos mellékszolgáltatás jelentkezett az erdő védő hatása. Legújabban az erdő rendeltetését hármas funkcióként foglalják össze, melyek megvalósítását az erdő egymástól elválaszthatatlanul teljesíti, de a három funkció közül valamelyik, mint elsődleges dominanciát élvez. Ez a három funkció a termelési, környezetvédelmi és üdülési-szociális funkció. Természetesen hazánk erdeinek zöme is elsődlegesen termelési-gazdasági rendeltetésű. Hajdú-Biharban azonban, ahol sok a gyenge homok és a szikes, fokozott szerephez jut a védelmi, főként a talajvédelmi rendeltetés. A városközeli erdőkben különösen nagyváros, ipari települések mellett az üdülési rendeltetés jut előtérbe. így van ez Debrecen közvetlen körzetében is, ahol a Nagyerdő mellett, az üdülőövezetként az utóbbi években bekapcsolt Erdőspusztán az ország egyik legjelentősebb ilyen irányú fejlesztése folyik. A II. világháború után világviszonylatban egyre jobban ráirányul a figyelem az erdők környezetvédelmi jelentőségére. E tanulmány keretében nincs lehetőség arra, hogy az erdőnek a környezetvédelemben betöltött szerepét részletesen tárgyaljam, de erre nincs is szükség, ezt nálam hivatottabb személyek már megtették. Ezért befejezésként csak utalok arra, hogy míg a gyors ütemű urbanizáció, az ipari termelés ugrásszerű emelkedése, a vegyi anyagok széles körű alkalmazásának felfutása stb. mind a környezet szennyeződésének rohamos növekedését okozzák, mely folyamat eluralkodva már-már az emberi lét egészségi feltételeit veszélyezteti, addig az erdő az egyetlen nem szennyező, sőt a bioszféra egyensúlyi állapotát más úton nem pótolható objektum, mely ráadásul újratermelhető nyersanyagforrás. Ahhoz azonban, hogy az erdő környezetvédő szerepét betölthesse, maga is 71