A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művelődéstörténelem - ifj. Tóth Béla: „Album Scholares” a hajdúszoboszlói partikuláris iskolában (1750–1833)

sánál arra törekedtünk, hogy minden olyan vonatkozást kiemeljünk, amely az egyéni életutak ismeretéhez, az iskolai élet mindennapjainak a jobb megismeréséhez vezeti el az olvasót. Az Albumba beírt nevek után általában mindenütt a formális szöveg olvasható: „XY ... Subscribo Legibus Scholare Szoboszloviensis" — XY. aláírt a Szoboszlói iskola törvényeinek. Az aláírás mellett azonban a legtöbb esetben feltüntették azt is, hogy a magasabb iskola végzésére melyik község, város elemi iskolájából érkezett a diák, illetve feltüntették a születési helyüket is. Az iskola, — a debreceni példát követve — később is figyelemmel kísérte volt diákjai életútját, s egy-egy megjegyzéssel kiegészítették a korábbi adatokat. Ugyanilyen adatokat találunk az iskolából már eltávozott rektorokról is. Felbecsülhetetlen értékűek számunkra ezek a megjegyzések, mert feltárják egy-egy iskola vonzási körzetét, s megismertetnek bennünket az iskolát elvégzett tanulók későbbi pályájának alakulásával is.

25 A hajdúszoboszlói partikuláris iskola törvényeinek aláírt diákok származási hely szerinti megoszlását a 2. sz. mellékletünkben mutatjuk ki. Általában megállapítható,,— csak a számszerű adatokra figyelve —, hogy kisebb hullámzásoktól eltekintve a törvényeknek aláírt tanulók száma évtizedről évtizedre emelkedett. (E megállapításnál az 1801—1810 közötti adatokat figyelmen kívül kellett hagynunk, mert az Albumból hiányzó lapok miatt három évről semmilyen adatunk sincs.) Természetesnek tarthatjuk, hogy elsősorban Hajdúszoboszlón, a helyi lakosság körében vált egyre népszerűbbé az iskola, de az már elgondolkoztató, hogy vajon mi indokolta pl. a dunántúli vagy felvidéki gyermekek Szoboszlóra küldését? Közelebb jutunk a válaszhoz, ha részletesebben megnézzük a tanulókat küldő települések helyzetét. Szoboszlóra az alábbi települések lakói küldték gyermekeiket: (Azokból a községekből, amelyekből több azonos nevű is volt az országban, mindig a Szoboszlóhoz közelebb esőt tekintettük a tanuló lakóhelyének!) 1. Abony 1 fő 25. Csenger 1 fő 2. Almás 1 fő 26. Dabas 1 fő 3. Angyalos 1 fő 27. Dancsháza 1 fő 4. Ákos 1 fő 28. Debrecen 6 fő 5. Almosd 1 fő 29. Derecske 2 fő 6. Artánd 1 fő 30. Diósjenő 1 fő 7. Balmazújváros 1 fő 31. Diószeg 2 fő 8. Balkány 2 fő 32. Doboz 1 fő 9. Bábolna 1 fő 33. Dunaszentgyörgy 1 fő 10. Bátor 1 fő 34. Ekei (?) 1 fő 11. Belényes 1 fő 35. Endréd 1 fő 12. Belég 1 fő 36. Földes 3 fő 13. Beteh(?) 1 fő 37. Hajdúhadház 3 fő 14. Bereg 1 fő 38. Hajdúszoboszló 208 fő 15. Berettyóújfalu 3 fő 39. Hajdúszovát 2 fő 16. Békés 1 fő 40. Hegyközujlak 2 fő 17. Bicske 3 fő 41. Hódmezővásárhely 2 fő 18. Bihar 1 fő 42. Hodász 1 fő 19. Bodmér 1 fő 43. Iriny 1 fő •> 20. Bors 1 fő 44. Kalló 1 fő 21. Cece 1 fő 45. Kántorjánosi 1 fő 22. Csaholy 1 fő 46. Kecskemét 2 fő 23. Csege 1 fő > 47. Kerecsen 1 fő 24. Csegöld 1 fő 48. Keresztes 1 fő 25 Tudomásunk szerint hasonló Album-elemzést csak Jakó Zsigmond: A Bethlen Kollégium diáktársadalma a feudalizmus korában с tanulmányában végzett. Megjelent: Jakó Zsigmond—Juhász István: Nagyenyedi diákok 1662—1848. (Bukarest, 1979) 259. 580