A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művelődéstörténelem - ifj. Tóth Béla: „Album Scholares” a hajdúszoboszlói partikuláris iskolában (1750–1833)

ifj. Tóth Béla „Album scholares" a hajdúszoboszlói partikuláris iskolában (1750—1833) Iskolatörténet-írásunk máig adós a „mélyreásás"-sal. Alig talál korunk olyan dolgozatot, amely egy-egy kisvárosi, falusi iskola tevékenységét, az itt tanuló diákság összetételét, a tanítók oktatási, nevelési módszereit, az iskolában folyó tanítás rendjét vizsgálná. S még kevesebb az olyan írások száma, amelyek megpróbálták nyomon követni egy-egy iskola tevékenységének hatását a közösség művelődésében, amelyek feltérképezték volna a tanulók származási helyét és kísérletet tettek volna későbbi pályafutásuk nyomonkövetésére. Ez az írás arra vállalkozik, hogy a rendelkezésre álló források alapján megkísérelje feltárni egy szabad hajdúváros, Hajdúszoboszló iskolájának életét 1750 és 1833 között. Az önkényesnek tűnő évszázad választást az indokolja, hogy ebből az időből maradt fenn az iskola „Album"-a, melyet a szoboszlói ref. egyház őriz.

1 Az „Album" — teljes nevén „ALBUM SCHOLAE H.SZOBOSZLOVIENSIS ANNO 1761 COMPARATUM" — ívrét alakú, bőrbe kötött könyv, mely viszonylag jó állapotban maradt ránk. Tartalmaz a címlapon kívül 108 később számozott oldalt. A címben jelölt évszámmal ellentétben az „Album" első beírása a „híres" (incluti) debreceni ref. Kollégium 1749-es törvényei, melyek a szoboszlói iskola, mint partikula számára is kötelezően érvényesek voltak. Az „Album" 1761-nél korábbi keltezésére utal az, hogy a fenti törvényeknek már 1750-től aláírtak az „iskola polgárai" (scholae civis). A különböző kéztől származó, saját kezű névbeírások pedig egyértelművé teszik, hogy az „Album" címadása történt csak 1761-ben. Az „Album" megnyitására viszont legkésőbb 1750-ben került sor. A hazai iskoláztatásnak is egyik jellegzetessége volt, hogy minden kollé1 Az „Album" sokáig rejtőzött az egyházi hivatal levéltárában. Létéről először az egyházi Protokollum II. kötetéből szereztünk tudomást: a 111. oldal bejegyzése szerint (1834. nov. 28.) az iskola régi és elnyűtt protocolluma betelt, levéltárba teszik, az újat pedig Harangi Bálint rektor kezébe adják. Az „Album" adatait használja ugyan Barcsa János: A debreceni Kollégium és partikulái c. munkájában (Debrecen, 1905), de hogy létéről nem tud, azt az bizonyítja, hogy a forrás megjelölésnél mindenütt Soltész László szoboszlói lelkész közlésére hivatkozik. Soltész László a szoboszlói polgári iskolával kapcsolatos 4 osztályú gymnázium с írásában (Varga Geiza: Hajdúmegye leírása, Debrecen, 1882. 245—48.) is említi a partikulát, de az Album meglétéről hallgat. Barcsa innen vehette adatait. A feledésből az „Album"-ot Rátkai Károly emelte ki, aki a hajdúszoboszlói partikuláris iskola történetéről írott bölcsészdoktori értekezését elsősorban az „Album" adataira építi. (Az értekezés nyomtatásban is megjelent 1918-ban, Debrecenben). Ezt a viszonylag kevés példányszámban megjelent és szűk körben ismert híradást követte Dankó Imre tanulmánya a „Hajdúsági partikulák"-ról (Kalendárium az 1948. szökőévre (Debrecen, é. n. 44—50.), s ugyancsak az ő tollából ismerjük „A hajdúszoboszlói partikuláris iskola с rövid áttekintést nyújtó tanulmányt (Megjelent a „Hajdúszoboszló monográfiájá"-ban, Hajdúszoboszló, 1975. 467—476.). Kéziratban található T. Kiss Endre: A debreceni ref. Kollégium hajdúszoboszlói partikulája с dolgozat. 573