A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művészettörténet - Sümegi György: Adalékok a Debreceni Műpártoló Egyesület történetéhez

ről gondoskodott a Déri Múzeumban számukra."

16 Az állandó kiállítási helyiség felépülésének közelisége és az a tény, hogy a művészek erősen készülődtek a DME nagyszabású, jubileumi ünnepségére, kiállítására és a Művészház nehéz anyagi helyzete arra kényszerítette a vezetőséget, hogy 1927. május 1-vel még a nyári holtszezon előtt átadja a Művészház helyiségeit más célra. A Művészház megszűnt működni és a Debreceni Képző- és Iparművészeti Egyesület is feloszlott. Alig 3 éves munkálkodása alatt nagyon jelentős eredményeket ért el. Összegezve a 15 képzőművészeti és iparművészeti kiállítás hatását, az esti aktiskolák eredményességét, a grafikai műhelyéből kibocsátott közel 800 db rézkarcot — úgy véljük, hogy a Művészház eredményei nagy hatással voltak Debrecen fokozatosan fejlődő képzőművészeti kultúrájára, és egyszersmind a DME további, ismét fellendülő munkásságára. A «Művészház — ez a művészek által irányított és szervezett egyesület — felpezsdítette, nagyobb mozgásba hozta a képzőművészeti életet és igyekezett tájékozódni, kapcsolatokat teremteni más egyesületekkel és városokkal is. Tevékenysége feltétlenül pozitívnak és nagy hatásúnak értékelhető. A két világháború közti időszakban a képzőművészeti életben nagyfokú polarizálódás ment végbe. Azonos elveket valló, hasonló elgondolások alapján dolgozó művészek közös társaságokba, egyesületekbe tömörültek. Sokféle művészeti egyesület tevékenykedik ekkor a képzőművészeti életben. Ezek közül legjelentősebbek a Szocialista Képzőművészek Csoportja, a Szinyei Merse Pál Társaság, majd a szentendrei festők csoportja, valamint az absztrakt festők csoportosulása. Az országos művészeti élet ilyen irányú erjedése Debrecenben is nyomon követhető, érezhető. A már jelentős múlttal rendelkező DME működése mellett a Művészház új erőket szabadított föl, és nagyobb mozgást biztosított tagjai számára. A Debreceni Képző- és Iparművészek Egyesülete egyrészt a tagjainak összefogását is elősegítette, de kicsit el is különítette őket a többi művésztől. A Művészház kapuzárása (1927. május 1.) a mélyben lappangó ellentéteket egyre jobban kiélezte, felszínre hozta. A különbségek két pólusán kezdtek egyre határozottabban megmutatkozni. A mozgékonyabb, állandóan kísérletező, modernebb festészeti törekvések hívei 1927. június 19-én kiváltak a DME-ből és a debreceni Ady Társaság képzőművészeti osztályába tömörültek, eltávolodva azoktól, akik többé-kevésbé megmaradtak a természetelvű szemlélet alapján a DME tagjaiként. Az Ady Társaságban kezdtek el dolgozni: Berki Irma, Félegyházi László, G. Szabó Kálmán, Holló László, Káplár Miklós, Sennyei Oláh István és Vadász Endre. Kiállításaikra rendszeresen meghívták kiállító tagul Medgyessy Ferencet és Smurák József keramikust. Kis időre Toroczkai is az Ady Társasághoz csatlakozott, de rövidesen visszatért eredeti egyesületébe, ahol továbbra is derekasan kivette részét a szervezési munkálatokból. Az Ady Társasághoz csatlakozó festők élesebb szervezeti elkülönülése csak folyamatosan ment végbe. Igaz ugyan, hogy az Ady Társaság képzőművészeti osztálya a DME-től elkülönülve szervezte csoportkiállításait, de ezekre csak a Déri Múzeum megnyitása után (1930. május 25.) került sor. Addig — úgy mint régen (de a katalógusokban feltüntetve az Ady Társasághoz való tartozásukat) részt vettek a DME kiállításain is. Szerepeltek a DME 1927. évi őszi, 1928. évi tavaszi és őszi, 1929-ben az olasz és magyar művészek műveiből rendezett kiállításon és a DME jubiláris tárlatán, mely a Déri Múzeum megnyitási ünnepélyével volt kapcsolatban. Az olasz és magyar művészek műveiből rendezett kiállításon (amit még a Városi Tanács közgyűlési termében fartottak) 5 olasz művész 46 művel szerepelt. Mellettük neves magyar mesterek is kiállítottak: Fényes Adolf, Glatz Oszkár, Iványi Grünwald Béla, Koszta József, Mednyánszky László, Rudnay Gyula, Szinyei Merse Pál, Thorma János, Vaszary János, Zádor István. A DME és az Ady Társaság művészei általában egy-egy képpel szere16 Sennyei Oláh István: A debreceni Művészház kapuzárása. Alkotás, 1927/2—3. 57— 58. 563