A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Tóth András (1858–1929) élete és művészete
eredetiségét, karakterességét.'' 1 1897-ben egy példányt Vilmos császárnak küldött el a szobrász. 02 Később a Pusztafia címú kisplasztikát, amely egy távolbatekintő pásztort ábrázolt, József főhercegnek ajánlotta fel, mint írta: „azon gondolattal, hogy őfensége a magyar szokásokkal, typusokkal rokonszenvez és e népeknek nagy kedvelője, a szobrot el is küldtem, gondoltam, hogy őfenségében mecénást nyerendek, annyira reá jöttem, hogy a szobor nála van Alcsúton, de már ennek idestova 5 esztendeje lesz, választ soha nem kaptam". 03 Ezek a fenti sorok, bár a legnagyobbnak vélt siker, a Hungária szobor előtti hetekben íródtak, tele vannak keserűséggel és némi lemondással. Sok akarás, sok próbálkozás vége nagyon sokszor a kudarc lett. Igazat kell adnunk Kardos Albertnek, aki nekrológjában így összegezte Tóth András életének, életművének tanulságait: „Mindvégig megérzik rajta, hogy autodidakta, hogy nem részesült mélyreható mütörténeti és müvészetesztétikai képzésben, amivel fejleszthette, csiszolhatta, több oldalúvá gazdagíthatta volna veleszületett és tagadhatatlanul nem közönséges tehetségét... Hogy ezt a nevet a magyar művészettörténet, mint több szobormű alkotójának nevét meddig fogja őrizni, azt nem tudom, de hogy az irodalomtörténet az ő fiának, a véréből és lelkéből lett Tóth Árpádnak a kedvéért fenntartja, azt vallom és hirdetem". Kardos 1929-ben leírt sorai óta, de már előzőleg, 1906 óta elfelejtette a képzőművészeti élet Tóth András nevét. Mi az utókor figyelmét akartuk felhívni egy szerény életműre, amely a debreceni képzőművészet fejlődésének fontos láncszeme volt. A szerző köszönetet mond Tóth Lehel családjának az adatok közléséért és a fotók rendelkezésre bocsátásáért. Ugyancsak köszönet illeti dr. Somlyai József helytörténeti kutatót, aki a Dereczen és Debreczeni Ellenőr számos fontos, Tóth Andrással foglalkozó cikkére hívta fel a figyelmet. 61 A Pányvavető csikós-t leírja és reprodukálja a Debreceni Képes Kalendáriom 1901. I. évf. 50—51. 62 Debreczen, 1897. október 2. 6. 63 Tóth András önéletrajza, 1902 (Déri Múzeum Adattára). 554
