A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Tóth András (1858–1929) élete és művészete

szilárdak alkotásai. .." De megemlékezett a reménysugárról, a legnagyobb fiúról is: „Árpád nevű 11 éves csinos, okos fiacskája úgy látszik szinte örökölte apja művészi erejét. Mert olyan bámulatosan rajzolgat karakter képeket és festeget színes festményeket a fiú, hogy a derék András szobrász méltán büszkélkedik sokszor így vele: — Ha én szerencsétlenségemben fél ember maradok is — mert addig a legnagyobb szobrász is félember, míg nem állt fent valahol szobra, — de ember lesz a fiam, művész ember, még pedig tetőtől talpig .. ."

i8 Ebben az időben egy jeles újságíró fiatalember, Ady Endre is el-eljárt a Késes utcai házba. Rá így emlékezett évtizedek múlva Tóth Árpád: „gyerekkorom egyik legélénkebb emléke maradt az a jelenet, mikor még mint apró diák, egy barátomnak megmutattam őt a debreceni kis templom előtt: Nézd, ott megy Ady Endre, a költő. Ady vidéki újságíró volt akkor, s jó barátsággal élt édesapámmal, a debreceniek szobrászával. Gyakran járt hozzánk, s én a félénk, csöndes gyerek végtelen áhítattal bámultam föl rá. Apa szobrász volt, én meg rajzoló csodagyerek, akiből festőművészt jósoltak, s így a szobor-gyúró és a kép másoló foglalatosságokat igen természetesnek találtam .. ."

19 Az újságírók azzal is segítették Tóth András ügyét, hogy ügyesen felhívták a város közvéleményét a máshova készített Tóth András szobrokra, s érzékeltették az esetleges veszélyt: Arad visszacsábítja egykori lakóját. A Máramarosra mintázott Szilágyi István mellszobornak és az aradi Darányi János szobornak nagy propagandája volt,

20 nem beszélve az első igazán monumentális emlékműnek, a Selmecbányái Honvéd szobornak, amelyről a Budapesti Hírlap is megemlékezett: „A régi mester, akiben a magyar naturális tehetség ereje nyilvánul, ügyes művet alkotott... az arc lelkes, tüzes energiáról beszél. Nem tökéletes alkotás ugyan, de egészében sikerült és szép".

21 1899, 1900, 1901 és 1902 a sikerek évei. Voltak ugyan elutasított pályázatai (aszódi és pozsonyi Petőfi szobor, Erzsébet pályázat, isaszegi és kassai honvéd pályázat), de ezek egy része meddő volt, tehát senki nem nyert. Legalább ennyi pályázatot megnyert és monumentális műveit meg is valósította. Kossuth szobor specialistának vallotta magát, s minden pályázaton indult. Első sikerét 1899ben aratta: megnyerte Nagykőrös megbízását, s 1900-ban fel is avatták művét. A debreceni újságírók felzúdultak, kárhoztatták a debreceni szoborbizottságot, amely immár 4—5 éve halogatja az ügyet. A „Debreczen" tudósítója így sóhajtott fel: „Áll a szobor, áll Kossuth Lajos és áll Debrecenben, — de hajh! nem a Nagytemplom előtt, hanem a nagykőrösiek jóvoltából Tóth András Késes utcai műtermében". Aztán beszámolt arról, hogy a szobrot kiállította háza udvarán, s ide valóságos népvándorlás indult, s szidta a nép a „klikk uralmat". Magasztalta „Debrecen szobrászát", aki „országos hírnevet és dicsőséget szerez magának, s mi büszkén vállaljuk őt magunkénak". A nagyszalontai Kossuth szobor avatásakor is csak az jut eszébe a „Debreczen" tudósítójának: „Vajon mikor írhatjuk, hogy a mi debreceni Kossuth és szabadság szobrunknak ekkor és ekkor lesz a leleplezése?"

22 A szalontai avatást a nagyváradi újságíró, Ady Endre sorai így kommentálták: „Tóth András kuruc magyar ember, a megihletett magyarok dacos, erős tehetségével. A nagy tehetséget bizonyítja az is, hogy 18 Paulus: Tóth András szobrász című cikke a Debreczen 1897. június 26-i sz.-ban jelent meg. 19 Idézi Balázs Mihály cikke — Tanító, 1968. nov. VI. évf. 11. sz. 28. 20 Hírek a két portrészoborról: Debreczen, 1898. szept. 28., 1899. márc. 25., 1899. május 4., 1900. júl. 19., 1900. aug. 4., aug. 11., 1901. május 11., július 13. 21 Hírek a Selmecbányái szoborról: Debreczen 1899. ápr. 29., július 4., július 5., szept. 18., szept. 28., október 3., okt. 10., Vasárnapi Üjság 1899/489. A Budapesti Hírlap cikkét a Debreczen 1899. okt. 10-i száma közli. A szobrot mai állapotában leírta Koroknay Gyula (Hajdú-bihari Napló, 1974. január 13.) 22 S. I. cikke a Debreczen 1900. május 7. 3. Egyéb hírek a nagykörösi szoborról: Debreczen 1900. január 2., május 12—13—14-én, 1900. szept. 13., 1Ä00. okt. 2. és Vasárnapi Űjság 1900. 25. sz. 349. 541