A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Néprajz - Varga Gyula: Szénavágók a Déri Múzeum Néprajzi Gyűjteményében

felbukkannak kevésbé kiérlelődött, egyéni formák is. Ezek azonban kivétel nélkül mind magukon viselik a romlás jeleit. Ez is arra mutat, hogy mind ritkábban használják, s a kovácsok az elkopott régiek helyett nem tudnak már ugyanolyan kiérlelt formát csinálni.'

27 Méretmutatók Ábra Teljes hossz. A vas A taposó A vágófej A vágófej Megj. szám Teljes hossz. hossza magassága magassága szélessége Megj. 3. 118 56 kasza 4. 110 53 — — — kasza 5. 112 54,5 — 42 — kés 6. 99 55 — 43,5 — kés 7. 51 — 40 — kés 8. — 74 — 35 — kés 9. 129 86 — 34 — kés 10. — 93 — 37 — kés 11. 97 96 — 51 — kés 12. 90,5 90 — 49 — fűrész 14. 113,5 65,5 45,5 20,5 19 15. 75 66 47,5 22 23,5 16. 116 106,5 47 24 21 17. 105 70,5 41 20 22 18. 90 71 53 18,5 21,5 19. 99 73 56 21 22 20. 137 71 49 22 23 21. 88 75 55 15,5 20 22. 85 68,5 43 15 22 23. 76 71 48 17,5 20 24. 124 82,5 50 16 17,5 25. 151 73,5 41 19,5 19,5 26. — 66 36 11 24 27. —. 73 43 12,5 18 28. 83,5 56,5 37 5 19,5 29. — 81 56 25 18,5 30. — 80 43,5 19 16 A méretarányokból bizonyos mértékben következtetni lehet a szénavágók célszerűségére, termelékenységére. Célszerű a szénavágó akkor, ha minél kisebb fizikai erővel, minél kényelmesebb testtartással lehet használni s úgy, hogy a függőlegesre metszett kazal fala nem sérti fel a kezet. A termelékenység pedig azt jelenti, hogy egyetlen lenyomással milyen vastag szénaréteget milyen szélességben képes a vágó elmetszeni. Természetesen itt is figyelembe kell venni, hogy ez a folyamat milyen erőkifejtést igényel. A célszerűség és a termelékenység azonban nem csupán a méretektől függ, hanem a szerszám egyéb mechanikai tulajdonságaitól is. A kasza-, késszerű széna vágóknak pl. nagyban függ a használhatósága a penge hajlásszögétől, élének finomságától, a penge vastagságától. Igen lényeges a vágóéi kiképzése. Nagyon jól vág pl. a sima élű kaszapenge, de a kovácsoltvas csak akkor, ha az fogazott- vagy fűrészfogszerű éllel készül. A taposós kétélű szénavágók fent megadott méretein kívül igen lényeges a vágóéi formája, kiképzése. A Déri Múzeum valamennyi szénavágója simára kalapált éllel rendelkezik, de a hajdúböszörményi múzeumban őriznek egy darab recés 27 Mivel az általános hanyatlás jelei már a múlt század második felétől megfigyelhetők, nem valószínű Borzsák Endre véleménye, aki szerint a szénavágó a Kiskunságban csak a XIX. század második felében terjed el. Borzsák, 1946. 55. 495