A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Néprajz - Varga Gyula: Szénavágók a Déri Múzeum Néprajzi Gyűjteményében
tott, majd belül még külön kunkorgóval kiegészített rögzítő vas tartja. A száron alul, a vágófej fölött kettőzött vonalakból X-szerű bevágás láható, melyet alul-fölül kettős vonalak zárnak s ezeket még külön kis kettős félkörívekkel, csillagbeütésekke] díszítették. A vágórész pereme mellett itt is körbefut a kettősvonal bevágás, melyet két végén csillagbeütés zár le. A kettős vonalon belül kis kettős félkörívek, közöttük csillagok díszítik a szerszámot. A hátulsó lapja díszítetlen. A vágófej 15,5 cm magas és 20 cm széles. A 13 cm magas és 27 cm-re előre hajló fa nyele jól megmunkált, így bizonyára igen praktikus szerszám lehetett. 5. V. 70. 168. 1. (22. ábra) „Kazalvágó". A tárgyat özv. L. Nagy Imréné kismarjai lakos ajándékozta a Déri Múzeumnak 1970-ben, Emlékezet szerint a XIX. század elején, de az is lehet, hogy még régebben készítették, mert a gyűjtés előtt már kb. 50 éve nem használták (a padláson a nádtető alá volt bedugva, több más rég használaton kívülre rekedt szerszámmal együtt), s a vágóéi mégis igen kopott. Hossza 68,5 cm. Köpűje hátul van forrasztva. Rajta két pár vonal fut körbe, közöttük páros ferde vonalak. A lapos taposó vas 13,5 cm hosszú s 43 cm magasan van a szárhoz forrasztva. Alul egy ívesen hajló vékony vas rögzítő tartja. Maga a szár és a vágófej díszítetlen. A vágóéi formája az eddigieknél nyitottabb, szinte „V" alakú, így közelít a fecskefarkas típushoz. Mivel belső éle a sok élezés következtében erősen megkopott, ennek eredeti formáját ma már nem lehet rekonstruálni. A vágófej magassága 15 cm, szélessége 22 cm. (Tehát az eddigiek közül ez közelít legjobban a Pethe-féle „félhold" formához. A nagyszántói tudós talán hasonló szénavágót láthatott hazájában, amely Kismarjától mintegy 12 km-re van, s a két község között régebben élénk kapcsolat volt.) Az erősen kopottas nyél szintén elég régies, ha nem is eredeti, de bizonyára a múlt századból való. A nyél magassága 17,5 cm, előre hajló része 36 cm, tehát Pethe leírása szerint lehetett vele dolgozni. 6. V. 82. 28. 1. (23. ábra). Szénavágó. A tárgy régi leltári maradványként lett 1982-ben újra leltározva. Megállapíthattuk, hogy az 1960-as évek elején kerülhetett be a múzeumba, valószínűleg Nagykerekiben gyűjtötték, de akkor valamilyen oknál fogva nem leltározták be. Nagysága és formája szerint szoros rokonságot mutat a 22. ábrán látható kismarjai példánnyal, csak ennek a taposót rögzítő vasa letörött. (Nagykereki és Kismarja szomszéd községek). A szénavágó hossza 71 cm teljesen díszítetlen. Taposója 14 cm hosszú, vége elkeskenyedik és be van kunkorítva 48 cm magasan forrasztással van a szárhoz erősítve. A vágófej alakja ezen is „V"-szerűen nyitott, belül mérsékeltebben kopott, mint a kismarjai. Fa nyele erősen kopott, közvetlenül a nyél fölött kezdődik a csaknem derékszögű hajlítása. Az előre álló ága 21,5 cm. Valószínű, hogy a nyél használat közben megcsorbult, ezért lett rövidebb. Fecskefark alakú szénavágók 1. Sz. 1907. 488. (24. ábra). Szénavágó. Jelenlegi gyűjteményünk legszebben díszített darabja az 1907-ben, a debreceni zsibvásáron vett fecskefark alakú vágóéllel ellátott, mindkét oldalán díszített szénavágó. Hossza 82,2 cm, vastagsága 4X15 cm. Köpűje előre kerekített, taposója rögzítő nélküli, 12 cm hosszú, 50 cm magasan van a szárhoz hozzáforrasztva. A taposó fölött 1818-as szám van a szárra bevágva (a második egyes régiesen stilizált). A szám után 3 csillag beütés következik. A száron végig úgynevezett „C" vágóval kialakított fölfele futó kettős hullám indát vágott be a kovács, minden hullám végén csillag beütéssel. Alul öszefele boruló kettős „C", mintha gömböt képezne, felül hármas liliom, a szirmok csúcsán egy-egy csillag zárja a fölfutó indát. Maga a vágóéi díszítetlen. A szerszám hátulsó oldalán fönt stilizált „M" és három csillag beütés látható. Alul közvetlenül a vágófej fölött kétlevelű, nyitott tulipánból kinő két egyenes bevágás, melynek vége felül szívben végződik. A szárból két oldalra félhold alakú leveleket és közöttük som-szerű bogyókat ábrázoló díszek láthatók. Minden egyes motívum csillaggal végződik. Egyelőre nem tudhatjuk, hogy ezek, főként a mángorlófákon fellelhető szerelmi jelképek miért kerülhettek rá a szénavágókra? 2/ » Fa nyele 41,5 cm, kissé előre hajlik. Kár, hogy az eszköz származásáról közelebbi adatokat nem tudhatunk. A motívumok nem azonosak ugyan a korbeli debreceni szénavágókkal, de kizárni sem le24 Vö. V. Szathmári Ibolya, 1977. 5. 16. ábra. 484
