A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Néprajz - Varga Gyula: Szénavágók a Déri Múzeum Néprajzi Gyűjteményében

mutatkoznak az eszközökön. A legszebben díszített példányok pl. mind a XIX. század első feléből valók. Ez azt mutatja, mintha az eszköz iránt fokozatosan csökkenne az érdeklődés s az emberek megelégednének az egyszerűbb, illetve a kaszaszerű szénavágó eszközökkel. A visszaesés okát abban is kereshetnénk, hogy a múlt század végétől némileg kezdett terjedni a szénapajta, csűr rendszer, amennyiben az Alföldön is megjelentek a különböző szénapajták, szénaszínek. Bár megfigyelhettük, hogy az alföldi szénaszínekben, mivel ezek rendszerint nem egybe épültek az istállóval, legtöbbször hasonlóan végezték a heti szénaadagnak az előkészítését, mint a szabadban való tárolás esetében. Tehát a színben tárolt takarmányt is horoggal húzták, vagy széna vágóval vágták, s a heti adagot szénatartóban helyezték el. Korábbi tanulmányunkban felvetettük azt a kérdést, hogy a taposó szénametszők elterjedése talán kapcsolatba hozható lenne a katonai elszállásolás rendszerével.

18 Ezt látszik igazolni Bátky Zsigmond hivatkozása is, aki 1906-ban megjelent Útmutatójában, miután rajzban közli a szénavágó egy Gömör megyei, de országosan ismert típusát, megjegyzi, hogy hasonló szerszám, de némileg más alakban az Alpokban és Csehországban is otthonos.

19 Hogy az eszköz az Alpokon túl, Franciaországban is ismeretes, azt a párizsi Néprajzi Múzeum (Musee National des Arts et Traditionais Populaires) új kiállításában (Bois de Boulogne) látható két példány is bizonyítja. (13. ábra.) A nyugatról jövő kultúrelemek közvetítésében a beszállásolt katonaság szerepe néhány más esetben is kimutatható (új stílusú népdalok, fúvószenekarok elterjedése stb.). Feltételezhető, hogy a nagyszámú lóállomány számára szükséges számottevő takarmánymennyiség begyűjtéséhez szükséges legcélszerűbb eszközt is magukkal hozták, mintát adva ezzel a magyarországi kovácsoknak és gazdáknak. A kérdés azonban bizonyára összetettebb s mind az eszközcsoport kifejlődésének, mind hanyatlásának alapvetően más okai is voltak. így pl. ok lehetett a lucerna, lóhere XVIII. századi elterjedése, hiszen ezek levelét jobban kellett óvni a töréstől, mint a réti szénát vagy szalmát. Elképzelhető Takács Lajos feltételezése is, hogy ti. a mocsári lápmetszők hatottak a szénavágók kialakulására,

20 bár az eddig talált legrégibb példányok nem tipikus lápos vidékekről valók. Az eszköz fejlődésére utalhatnának azok az átmeneti alakú szénavágók, amelyek kisebb-nagyobb mértékben eltérnek a teljesen szabályos típusoktól. Ilyen pl. az átányi fecskefark alakú, de taposó nélküli szénavágó.

21 Ismerünk olyan tulipán alakú szénavágókat, amelyeknek a taposó ja szinte teljesen azonos a kubikus ásókra szerelt rugó-val.

22 Ez utóbbi azért tekinthető kezdetlegesebb formának, mint a szabályos formák, mert egy lenyomásra igen vékony réteget lehet vele átmetszeni, tehát a munka vele meglehetősen szaporátlan. Ezeknek az átmeneti alakú szénavágóknak a fejlődés sorába való állítása azért is bajos, mert kivétel nélkül mind későbbi, XIX—

XX. századi példányok, tehát inkább romlásoknak lehet őket tekinteni. A XVIII. században kialakult szénavágóknak nemcsak a vasa, hanem a fafogója, nyele is hosszas használat alatt kialakult formát mutat. Bár ezek nagyságában, megformálásában vannak eltérések, hiszen mindenkor figyelembe kellett venni a feltalálható fák természetes formáját, az ember magasságát stb., mégis legtöbb példányon megfigyelhető az előre hajló, erős nyél, mely az eszköz legcélszerűbb használatát biztosította. A nyelek általában hamarabb elpusztultak, mint a vasak, így a XX. századi példányokon már a nyelek formájában is meg18 Varga, 1972. 399. 19 Bátky, 1906. 38—40. Hiv. Braungart, Ackerbaug. Taf. 42. Fig. 387. Mitteilungen der Antrop. Ges. in Wien. Wien. XXVI. 72. 20 Takács, 1972. 21. 21 Fél — Hof er, 1974. 456. 252. ábra. 22 Ilyet talált Csűry Bálint a Szamosháton. DMNA. Csűry Bálint népnyelvi pályázat. 61. sz. karton, de ilyen a 13/b ábrán látható francia példány is. 469