A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Sápi Lajos: Építési szabályrendeletek keletkezése Debrecenben

Az 1811-ben háromszor is fellángolt utolsó nagy várostűzzel elpusztult városrészeken az újjáépítést már a most ismertetett szabályrendeletben lefektetett irányelvek alapján végezték el. A város délkeleti részén a leégett ősi Boldogasszony-falva halmaztelepülési rendszerét végleg felszámolták és a helyén szabályosan kitűzött, előírt beépítési rendszerű házhelyosztást létesítettek. E rendezés alkalmával, amelyet az 1811—12-ben készített szabályozási terv

9 alapján hajtottak végre a nagyarányú kisajátítás alkalmazásával, az érintett tulajdonosokat megfelelő telkek juttatásával kártalanították. A város közigazgatási rendszerében az 1808. évi építési és városrendezési szabályrendelet egyre nagyobb teret biztosított magának. Az 1774-ben megindult újsorosi telkek egységes és egészséges beépítésének biztosítására az országban szinte elsőnek a város vezetősége 1822-ben típusterveket bocsátott az építkezők részére. Sőt még ebben az évben elkészült Debrecennek az egész városra kiterjedő első rendezési terve,

10 amely nemcsak a tervezett új utcákat, tereket tüntette fel, hanem meghatározta azok beépítési módját is. Űj városrendezési tervek kialakulása Az 1808-ban megalkotott rendelet azonban az egyre gyorsabb ütemben fejlődő város életében lassan elégtelennek bizonyult és „Pest és Buda" építési szabályrendeletéhez hasonlóan 1844. október 15-én az akkori királyi biztos egy „Építésre és Város szépítésére megbízandó állandó választmány" felállítására az alábbi felhívást intézte a város főbírójához. A királyi biztos és a város főbírója között ebben az időben fennállott sajátos érintkezési forma bemutatására közlöm az eredeti levél szövegét az alábbiak szerint: „Tekintetes Főbíró Űr! Múlt 1844 év Április 15-én királyi biztosi Elnöklet alatt tartatott tanácsi és Választott Községi vegyes Ülésben, a királyi Biztosságnak azon indítványa, miszerint minden építések ezentúl egy állandó küldöttség felügyelése és ellenőrködése mellett történnének, és a város csinosodása tekintetéből, a magánosok építéseire nézve is, egy építési Bizottmány felállítandó lenne, — elfogadtatván; ez eránti javallat elkészítése a szabályok rendbeszedésébe munkálódó választmányra bízatott. Miután tudtommal ezen a város emelkedésére oly annyira szükséges intézkedés mind ez ideig életbe nem lépett, egy építésre egyszersmind szépítésre ügyelő állandó Bizottmánynak miképpeni elrendezését, és foglalatossága körét tárgyaló Javallat közlése mellett, hivatalos bizodalommal kérem Tekintetes Főbíró Urat, hogy azt az Elnöksége alatt munkálódó Választmány által minél előbb tárgyalás alá vétetni, és megállapítás után, a T. Tanács és Választott hites Közönség elhatározása alá terjeszteni ne terheltessék. Elvárván az eredményről teendő tudósítást, illő tisztelettel vagyok Tekintetes Főbíró Űrnak Debreczenben October 15-én 845 Készkötelességű szolgája Detrich Miklós királyi biztos" E felhívásra az alábbi szabályzat tervezetet dolgozták ki 1846-ban: „l.

ör Mindennemű akár közönséges, akár magános ujj épületekre nézve, hogy azok szabáylosan, és a Város csinosodására is figyelmezve czélszerűen tétessenek ezentúl egy állandó felelős Bizottmány ügy elend fel. 9 HBmL Térképtára DVT 186 10 HBmL Térképtára DVT 478 376