A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön
időszámításunk fordulójára tehető. m Az I. századból valók a Sztarije Kiiski (Baskíria) XIII. kurgánjából előkerült karneolok. 165 Már találkoztunk a Zavetnoe falu mellett (Krím közelében) feltárt temető sírjaival, ahonnan az arany dróttal körülvett fülbevalók típusának legjobb párhuzamát idézhettük. Tovább erősíti ezt a kapcsolatot az, hogy a fülbevalót is tartalmazó 194. sírból 9 karneol került elő. Koruk az I. századra tehető. 166 Az Azovi-tenger mellett fekvő Szemenovka (Krím, lenini kerület) 2. sírjából 200-nál több karneolt vált ismertté. 167 A sírt, a benne talált fibula alapján, az I. század második fele és a II. század első fele közé sorolhatjuk. 168 A Nikolajevka közelében (Dnyeper jobb partja, Kherszonézoszi kerület) feltárt 15. sírból már kubooktaedrikus karneolok kerültek elő, jeléül annak, hogy olyan kései időben is (III. század) kedvelt volt a kalcedon. 169 Ezt bizonyítják a Torgun 137. kurgánban feltárt kerek karneolok is (III—IV. század). 170 Rendkívül kevés adatunk van a karneolgyöngyök sírbani helyét illetően. Ebből a kevésből azonban nyilvánvaló, hogy két helyen alkalmazták őket: nyakláncként és a két csuklón (Kiskőrös-Vágóhídi dűlő, 18. sír, Szeged-Csongrádi út, 24. sír). Az utóbbi helyen nem lehettek az ingre, vagy ruhára felvarrva, mert ahhoz túl súlyosak. A csuklót fogták körül. Erre mutat számuk (20—40 között) is. A bokák körül soha nem találunk karneolgyöngyöt, holott köznépi sírjainkban ezen a helyen százszámra fekszenek más gyöngyök, amelyekkel — néha több sorban — szoknyájukat díszítették. Szemes gyöngyök csak két ízben fordulnak elő anyagunkban (Monor-Csév puszta, Szeged — Csongrádi út). Szovjetföldön gyakoribbak az i. e. I—i. sz. II. század között. 171 Lehet, hogy a találók elszórták ezeket a jelentéktelen, nem mutatós gyöngyöket. Borostyán is kevés van vizsgált anyagunkban (Örvény — Seres dűlő, Tárnáméra — Urak dűlője 4. sír). A késő szarmatakorban tömegével áramlanak Pannoniából az alföldi szarmatákhoz. 172 Valószínűleg Szovjetföldön is több került elő a tudományos cikkekben közölteknél. Novo Filippovka (Azovitenger északi partja) temetőjének korai (i. e. I. század) temetőrészében — a kalcedonok mellett — általános a borostyángyöngy melléklet. 173 Üveg- és pasztagyöngyöket sok esetben hordtak a gazdag jazig nők (Kelebia — Vermes járás, Kiskunfélegyháza — Kecskeméti út, Örvény — Seres szőlő, Tápiószele — Szumrák, Füzesabony — Kettőshalom, Jászberény — Csegelapos, Kiskőrös — Csukástó, Kiskőrös — Vágóhídi dűlő 17. sír, Monor — Csév puszta, Szeged — Csongrádi út 24. sír, Szentes — Nagyhegy, Tárnáméra — Urak dűlője). Ezek a kicsi, színes, gömbölyű gyöngyök az i. sz. I. század jellegzetes ékszeranyaga közé tartoznak a Volga déli és a Fekete-tenger északi vidékén. Ez a terület 164 Abramova (1968) 4. kép 4., 6. kép 12. 165 Szardikova, M. Ch.: Szarmatszkie pamjatniki Baskirii. MIA 115 (1962) 257., 4. t. 10., 7. t. 1. 166 Bogdanova—Gusina 328., 3. kép 6., 11. 167 Kruglova I. Т.: Pozdneanticsnie poszelenia Boszpora na beregu Azovszkovo Mórja. SzA 25 (1956) 247. — Kruglova 70. 168 Szimonovics, Z. A.: Fibuli neapolja szkitszkovo, A 1963. 146., 3. rajz. — Kruglikova 101—105. 10. rajz. 169 Ebért (1913/b) 86—88., 97. t. 1—2.. 170 Rau 39., 58. ábra. 171 Alekszeeva 175—185. 172 Kőhegyi Mihály: Der Bernsteinweg in Westpannonien und die Sarmaten in der Grossen Ungarischen Tiefebene. Forschungsberichte zur Ur-und Frühgeschichte. No. 10. (Wien, 1978). 96—97. 173 Vjazmitina, M. I.: Szarmatszkie pogrebenija u sz. Novo — Filipovka. Voproszi Szkito-Szarmatszkoj Archeologijia. (Moszkva, 1954) 241. VI. t. 12. 333
