A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön
2. Gyöngy, arany (2 db). (XII. 7, 24.) Téglalap alakú, vékony, bordázott lemezből sodorták hengeresre. Lsz: DIM 66. 5, 6., H: 1,1—1,2 cm, V: 0,3 cm, súlyuk (rozettával együtt): 1,4 gr. 3. Rozetta, arany, 2 db (XII. 14—15.). Vékony aranylemezből préselték. Középen félgömbös, sima kidudorodás, melyet gyöngysor keretez. Hat szirmának széleit is ilyen díszíti. Lsz: DIM 66.5. 5., Átm: 1,4 cm, súlyuk (ruhadíszekkel együtt) 1,4 gr. 4. Gyöngyök, 15 db (XII. 25—27.). Az ásatási jelentésben összesen 5 db gyöngy szerepel. A leltárkönyvben viszont egymás utáni számozással, a többi leletanyaggal együtt kerültek beleltározásra, tehát nyilván ebbe a sírba tartoztak. Karneolból készült lapított és korongos formák, 1 db hengerformájú üveg (XII. 16.) és 1 db borostyán (XII. 27.) Lsz: DIM 66.5.4—5., Átm: 0,6—1,1 cm. 5. Orsógomb (XIII. 1.), kettőskúpos, égetett agyagból. Lsz: DIM 66. 5., 3., Atm: 1,9 cm, 2,15 cm. 6. Tükör (XIII. 2.). Rossz ezüstből készült, kerek. Peremén forrasztás nyomai. Kettétörve került a múzeumba. Lsz: DIM 66. 5. 2., Átm: 7,8, V: 0,026 cm. 7. Fülbevaló (XIII .3.) A négyzetes metszetű bronzdrótot sokszor megtekerték, így sodrottnak tűnik. Végei felé elvékonyodik. Mindkét végétől mintegy 2 cm-re többszörösen rátekert drót látható. Bár viszonylag nagy az átmérője, mégis fülbevalónak véljük (a leltárkönyvben karperecként szerepel), mert hasonlókat több helyről ismerünk. Lsz: DIM 66. 5. 1., Átm: 6,1 cm, V: 0,22 cm. 8. Fülbevaló (XIII. 4.). Az előbbi párja, de a rátekert drót hiányzik. Kettétört. Lsz: DIM 66. 5. 1., Átm: 5,4 cm, V: 0,2 cm. A leletek összetartozása nem teljesen bizonyos, hiszen azokat Galánfi Lászlótól vette át Szabó János Győző. Tudjuk, hogy ugyanakkor további négy sírt is találtak a munkások, így a keveredés lehetősége fennáll, bár azok egyértelműen vallották, hogy a többi sír üres volt. 1965-ben további mentés vált szükségessé. 12 Ekkor újabb három szarmata sír került elő és egy negyedik kerítőárka. (17. rajz.) A feltárt sírok leletanyaga — beleértve az aranyleleteket tartalmazó 4. sírt is — a szarmatakor II. szakaszába sorolható. 123 11. SZÁNK — Móricgát A leletkörülményekről csak annyit tudunk, amennyit a leltárkönyv megjegyzés rovatában találtunk: „Magános sír. A leletegyütteshez tartozott még: vörös, egyfülű bögre, lyukdíszes fémtükör, karneol kerek gyöngyök és apróbb arany lemezdíszek." Ez a bejegyzés csak a háború utáni új rálel tarozáskor került a leltárkönyvbe, de feltétlenül valamilyen régebbi feljegyezésen alapul. Ugyanitt szerepel még, hogy a leletet dr. Szabó Kálmán ásta 1938-ban. 1. Nyakperec, arany (XIV. 3.). A négyszögmetszetű aranyhuzalt sokszor megtekerték. Mindkét végét kerekre kalapálták és kampósan visszahajlították. Lsz: KJMK 55. 31. 1., Atm: 14,6 cm, V: 0,2—0,1 cm, súlya 19,5 gr. Fn: 8858. 2. Fülbevaló, arany (XIV. 1.). A téglalapalakú aranylemez egyik végét, viszonylag elég hosszan, az utolsó granulációtól kezdve, drótszerűen elvékonyították. Másik végét laposra kalapálták, majd hengeresre összehajlították. Ebbe dugták az elvékonyított drótot. Díszítése: három granuláció váltakozik három rekesszel. A granuláció gúlaalakú, alul 3 gömböcske van, ezek tetején ül egy. A három rekesz is arany szalagocskából készült, melyet élével forrasztottak a fülbevaló testére. A kihajlított végek kissé egymásra csúsztak. Egyikben kék üveg van, nyilván a másik kettőben is ez lehetett, de kiesett. Lsz: KJMK 55.31.2., Átm: 4,1 cm, súlya 3,4 gr, Fn: 8857. 3. Fülbevaló, arany (XIV. 2.). Csak elvékonyított vége maradt meg, de azt is kiegyenesítették. Lsz: KJMK 55.31.4., H: 2,8 cm, súlya: 0,5 gr. 4. Nyakdísz (?), arany, 3 db (XIV. 4—6.). Fordított cseppalakú. Alapja sima aranylemez, melynek alsó vége háromkaréjosra kiképzett. Az alap szélére keskeny 122 Szabó János: Tárnáméra — Urak dűlője, Rég. Füz. I. 19 (1965), Ásatási jelentés MNM Régészeti Adattára XVIII. 311/1964. 123 Szabó 44 326