A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

20. sír, fiatal nő. a 170 cm hosszú csontváz 160 cm mélyen, DK—ÉNY irányban, kinyújtott végtagokkal, hányat feküdt, koponyája nélkül. 1. Fejdísz (diadém?). A koponya mögött 17 cm hosszúságban és 8 cm körüli szélességben, több, vékony aranylemezből préselt alak feküdt egymáson. Köztük három emberi arcot ábrázoló figura, nyúl, galamb, hal, szarvas ismerhető fel. 2. Apró, töredékes aranylemezkék, valószínűleg a fátyolt borították. 3. Fülbevaló, bronz, a bal fül mellől. 4. Fülbevaló, bronz, a jobb fül mellől. 5. Gyöngyök a nyakon. Kerek és lecsiszolt sarkú karneol; zöld és fehér üveg, borostyán. 81 darabot találtak, de közülük sok szétporladt azóta. 6. Bronzkarika, mely a nyaklánc felerősítésére szolgált. 7. Ezüstlemez, erősen töredékes. 8. Fityegő, cikádaformájú (?), bronz. Felül kis karikával. 9. Gyöngyök, a jobb bordákon. 10. Nittszeg, aranyozott. 11. Gyöngyök. Kalcedon, kalcium. Szép nagyok. A jobb könyök táján. 12. Kampós bronztárgy a bal könyök mellett. ! 13. Aranylemez, roncsolt, a bal alsókar belső oldalán. 14. Nittszeg, aranyozott. 15. Gyöngyök: mészkőből, a jobb csuklón. 16. Orsógomb, kettőskúpos, a jobb kézcsontok belső oldalán. 17. Gyöngyök: paszta, 369 db a bal bokán. 18. Gyöngyök: paszta, 343 db, a jobb bokán. 19. Ládikavasalások, a bal alsóláb külső oldalán. 20. Hajlított bronztárgy, valószínűleg a ládika fogantyúja. 21. Vaskés, a bal boka mellett. 22. Edény, a bal boka mellett. 23. Bronzkarika, a keresztcsonton. A kevés hitelesen feltárt gazdag szarmata sírok közé tartozik, ezért viselettörténeti tanulságai is figyelemre méltóak. 10. TÁRNÁMÉRA — Urak dűlője Tarnamérától ÉNy-ra, a Tárna partján (melyet az egykori Csörsz árokba vezettek be a folyamszabályozáskor), az ún. Urak dűlőjében, Majzik Vilmos volt tanyája közelében, az Ezüstkalász Tsz szántóföldjén 1961-ben homokbányát nyitottak (16. rajz). Alkalmi kiszállásakor lemezes, avar övgarnitúrát talált Szabó János Győző az akkor csupán tágabb gödörnek számító bányában.

119 1963-ban megélénkült a bányászás, mintegy 20 sír pusztulhatott el. A leletmentés 5 avar sírt tárt fel.

120 1964-ben újabb sírokat tett tönkre a bányászás, közülük az egyikben aranyleletek kerültek elő. Galánfi László táviratára sietett a helyszínre újból Szabó János Győző (március 10.). A földmunkások (Szekeres Jenő, Petőfi u. 30., Nyúl György, Tarnaörs, Árpád u. 9., Várkonyi Sándor, Petőfi u. 10., Bártfai József, Márton u. 1.) elbeszélése szerint 5 sírt találtak. Az egyik sír alá aláfúrtak és az leszakadt. Ebből kerültek elő az aranyak. A másnap kisiető régész még megtalálta a helyét, de erősen roncsolt állapotban. (4. sír.) 4. sír. A partfalban mutatkozó folt alapján 120 cm mély volt. A sírfolt szélessége a falban 113 cm volt, de Szabó János Győző megjegyzi, hogy a metszet nem derékszögű s valószínűleg innen adódik a nagy szélesség. Sikerült megmentenie (nyilván a bánya fenekéről szedte össze) az egyik combcsontot, lapockát, humerust, valamint a koponya töredékes darabjait. A munkások szerint eredetileg sem volt összefüggő a csontváz. Galánfi László átadta a sírból származó leleteket.

121 119 Már 1961-ben is folyt itt ásatás. Szabó János: Tárnáméra — Urak dűlője. Rég. Füz. il. 15 (1962) 23—24. 120 Szabó János ásatási naplója MNM Régészeti Adattára VIII. 314/1968. 121 Szabó János jelentése MNM Régészeti Adattára, VII. 95/1964. 323