A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön
17. KISKUNFÉLEGYHÁZA — Kecskeméti út A lelet első közlésekor csupán a kinyújtott fülbevaló ábráját mutatta be Párducz Mihály. A többi darabnál csak a cikkében közölt párhuzamokra (Eger, Békéscsaba) hivatkozik. A leletegyüttes leírása sem teljes.'' 0 Később bővült a lista. 31 A lelőhelyről mindössze annyit tudunk, hogy Kiskunfélegyházától mintegy 3 km-re, a Kecskemét felé vezető út mellett találták a leleteket. Az előkerülés körülményeiről semmit sem tudunk. 32 A kérdéses terület Jakabszállással azonos. Az innen származó anyagot Kiskunfélegyháza múzeuma őrizte, ahol az táblákra volt felfűzve. Az egyik táblán Fülöpkei—Jakabszállás volt lelőhelyként feltüntetve. Párducz ezen a néven közli azokat, természetesen külön lelőhelyként. 33 Nem tudjuk bizonyítani, de felmerült bennünk a gyanú, hogy a „Kiskunfélegyháza—Kecskeméti út" alatt számontartott leletek ugyaninnen kerültek elő. Ebben az esetben viszont feltétlenül a szarmatakor II. szakaszából származó lelőhellyel állunk szemben. Amíg azonban ezt korabeli feljegyzésekkel bizonyítani nem tudjuk, kénytelenek vagyunk külön lelőhelyként tárgyalni az anyagot. Ha csupán az aranyakat nézzük, úgy az I. szakaszba való sorolásuk — az eddigi szakirodalomhoz hasonlóan 4 ' — lehetséges. A leletek a következők: 1. Csüngő (VI. 1.). Ovális alakú aranylemezét a két szélén félkörösre fölpréselték, majd harántvonalakkal bevagdosták. Olyannak tűnik, mintha gyöngysorral vették volna körül. Két végére kerek foglalatot készítettek aranypántból, melybe kék maszszát kentek. (Csak nyomokban maradt meg.) Bordás szalagfülével szembe háromszögletű aranylapot forrasztottak kis peremmel. Eredetileg ebben is kék massza volt. mostanra kihullott. Sz: 2,2 cm, H: 2,1 cm, Fn: MNM 4259. 2. Csüngő (VI. 2.) Ovális alakú aranylemezének két oldalán domború peremet képeztek ki. Két végére kerek foglalatot készítettek keskeny aranypántból, melybe kék masszát kentek. Bordás szalagfülével szembe háromszögletű aranylapot forrasztottak kis peremmel. Bele kék masszát kentek. Sz: 1,8 cm, H: 1,9 cm, Fn: MNM 4259. 3. Négykaréjú rozetta, 7 db (VI. 3—6.) Vékony aranylemezből préselték. A középen levő kidomborodást gyöngysor övezi. Az egyes lemezek széleit préselt borda szegi be. Mind a négy levél közepén felvarrásra szolgáló lyukasztások vannak. H: 1,7— 1,9 cm, Sz: 1,7—1,9 cm. Fn: MNM 4259. (A felvételen csak 4 rozetta szerepel.) 4. Rozetta levelei, 2 db. Az előbbieknél karcsúbb levelek, minőségileg is jobbak amazoknál, tehát más együtteshez tartoztak. Már a felerősítés előtt leszakadhattak, mert az egyiken két átfúrás is látható. H: 0,9 cm, Sz: 0,4 cm, Fn: a MNM 4259. felvételén nem szerepel, Párducz Mihály közléséből ismerjük. r ' 5. Cseppalakú csüngődísz, 2 db (VI. 7—8.). Fordított cseppalakúra préselték vékony aranylemezből. Benne kék massza van. Szélesebb végére bordás szalagfület forrasztottak. Keskenyebb vége három aranygömböcskét magában foglaló karéjban végződik. (Közülük az egyik kiesett). H: 1,3 cm, Sz: 0,6 cm, Fn: MNM 4259. 6. Aranygyöngy, 7 db (VI. 9—10). Vékony, bordázott aranylemezből sodorták hengeresre. A bordák körbefutnak. H: 2,3—2,7 cm, Átm: 0,4—0,5 cm, 5 db közülük szétsodrott, kiterített. H: 1,4—2,7 cm, Sz: 1,1—1,4 cm, Fn: MNM 4259, de a szétterített példányok nincsenek rajta. Azokat csak Párducz Mihály közléséből ismerjük.'"' 7. Fülbevaló (VI. 11.). A kiterített aranylemez formája hosszan megnyújtott egyenlőszárú háromszög, melyet a találók kiegyenesítettek. A lemez egyik végét el30 Párducz (1931) 132. 31 Párducz (1935) 14—15. A IV. táblán bemutatott leletek között azonban kettő olyan szerepel (18—19. számú), amely a leírásban nem található. 32 Párducz (1941) 23. 33 Párducz (1941) 9—10. 34 Párducz (1956) 179. — Mócsy 115. — Kőhegyi (1973) 278. 35 Párducz (1935) IV. tábla 18—19. — Párducz (1941) XXXI. tábla 55—56. 36 Párducz (1935) IV. tábla 12—16. 20—21. — Párducz (1941) XXXI. tábla 64—68. 286
