A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

kerülésének híre ment a tanyákon, rendőrségi ügy lett belőle, melynek végén a leletek a kiskunhalasi múzeumba kerültek.

20 1966. június 13—18. között hitelesítő ásatást végeztünk a területen.

2Ü A homokdomb egy nagyobb, összefüggő homokhátságnak legnyugatibb tagja és jelenleg félszigetszerűen nyúlik bele a Körös árterébe. A kibányászott tőzeg déli oldalán helyezkedik el, itt a legmeredekebb a lejtő, nyugati vége enyhén lejt és belesimul a mederbe. Keleten egy enyhébb, alig érzékelhető völgy zárja, de ez valamikor mélyebb volt, mert a környező tanyák népének elmondása szerint högyhúzóval ide húzták le dombunkról a homokot. Lényegében tehát sziget volt, melyet a Körös medre fogott közre. Jelenleg 150—180 cm magas.

27 Megkerestük a Mityók-tanyát, de csak a gazda felesége volt odahaza, de ő is meg tudta mutatni a sír helyét, amely nagyjából a domb legtetején volt. Középen a dombot 7—8 m szélesen és 60—80 cm mélyen, К—Ny irányban ledózerolták. A homokot ebből a csíkból nyerték a vékony fekete föld eltávolítása után. A váz hanyatt, nyújtva feküdt D—É irányban. Délben a találó is kijött megnézni bennünket. Vele újra lerajzoltattuk a homokba a sír helyét. Elmondotta, hogy a két fülbevaló a koponya mellett kétoldalt, a félhold alakú csüngőt az orrában (?!) találták. (Nyilván csigolyák táján, esetleg valóban az arckoponyára felcsúszva.) A kerek gyöngyök a nyakán voltak, de a bal karján is volt belőlük. Az aranydíszek a „ruhán elszórva" feküdtek, de a csuklókon is találtak néhányat. A találók igen jól megfigyelték a részleteket. A feltárás során teljesen átvizsgáltuk a földúttól É-ra eső területet (3. rajz). A mintegy 400 négyzetméternyi felületen bronzkori településre utaló nyomokat észleltünk és a találók által megjelölt helytől mintegy 2 méternyire előkerült a sír is (4. rajz). A sárga homokban jól látszik sötétebb, turkálással megbolygatott foltja. Kibontás után kitűnt, hogy alakja téglalap. Jelenlegi mélysége 104 cm, szélessége (eredeti) 60 cm, hosszúsága (eredeti) 201 cm. Iránya pontosan D—É. Lábszárai eredeti helyükön fekszenek. A többi vázat a találók összetörték, a sír fenekénél is mélyebbre hatoltak. Nem végeztek azonban tökéletes munkát, mert a rablásban a következő leleteket találtuk: 1. Kettőskúpos agyagorsógomb (III. 10.) Lsz: TJM, leltározatlan, M: 2,3 cm, Átmr 3,7 cm. 2. Elsősorban a koponya egykori helyének környékén 59 db kerek karneol (V. 2.) és 3 kékes üveggyöngy (III. 12—13.). Az utóbbiak közül egy szétporladt. Lsz: TJM 66.51.6—7. A karneolok átm: 0,6—2,0 cm, fekete gyöngyök átm: 0,6 cm. 3/a Fülbevaló (IV. 3.) A téglalap alakú aranylemez harmadát kerekre kalapálták, majd végét elvékonyították. Az aranylemez másik végét vékonyra kalapálták, azután tölcséresen egymásra hajlították. Ebbe csúsztatták az elvékonyított végét. Testén, szabályos távolságban, három gúlaalakú granuláció ül. Köztük egy csöppből álló granuláció van. Lsz: TJM 66.51.2., Átm: 2,6 cm, súlya 2,3 gr, Fn: MTA Régészeti Intézete 61.340. 3/b Fülbevaló (IV. 4.) A téglalap alakú aranylemez harmadát kerekre kalapálták, másik végén elvékonyították. Az aranylemez másik végét vékonyra kalapálták, majd tölcséresen egymásra hajlították. Ebbe csúsztatták a hegyes véget. Testén, szabályos távolságban, eredetileg három, gúlaalakú granuláció ül. Jelenleg azonban csak a két szélső van meg és a középsőből egy gömböcske. A három gúla között 25 A rendőrség bejelentése nyomán Horváth Attila és H. Tóth Elvira jártak a helyszínen. A lelőhely hitelesítését és a leletek közlését készséggel átengedték, ezért e helyen is köszönetemet fejezem ki. H. Tóth Elvira: Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében 1960—1971. Cumania 1/1972. 243. 26 A részletes jelentést lásd TIM Régészeti Adattára. 27 Kőhegyi Mihály: Kelebia—Vermes járás. Rég. Füz. I .20. (1967) 49. A Mócsy: Foviles archeologiques en Hongrie — 1965 — d'opres les archives du Museé. Association Internationale d'etudes du Sud-Est European 1 (1969.) 72. 281