A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - M. Nepper Ibolya: Császárkori szarmata telep Biharkeresztes-Ártánd Nagyfarkasdombon

60., 61., VII., XII., XVII., XX., XXIII, XXXiV, 100, 101, 105, 112, 114, 115, 118, 119, 125/B, 131, Yja., F.,/ß, Fj_y. Egyetlen objektumban meszelés nyomára bukkantunk, a 6—11. számúban (III. térképszelvény). A tapasztáson a meszelés nyomát igen jól lehetett látni. Több gödörben (14) leltünk köveket és nagyméretű kavicsokat: 6—11, 10, 15, 25—27, 30, 34, 35, 59, 60, 101, 115, 125/B. Ezenkívül a telepen gyakran tudtunk megfigyelni nagyméretű kavicsokkal lerakott területeket. Ilyen van az I. térképszelvényen összefüggő alakzatban 3 helyen (2 „kavicságy", a D

2

—E

R jelzésű teniszütő formájú objektum) s az I. térképszelvény ÉNy-i csücskében szórtan (DD

7

—D

10

D

(i

). Találtunk a 105. objektum mellett is egy „kavicságyat" (29 .kép). A Kisfarkasdombon összefüggő területet nem borított terméskő vagy kavics, de 5 objektum feltárásánál objektumként több darabot tudtunk megfigyelni

12 (23, 33, I. ház, 43, 47. számú). A Nagyfarkasdomb települési jelenségeinek vizsgálatánál feltétlenül meg kell említenünk nagyobb mennyiségű hamu és salak meglétére utaló megfigyeléseinket. Salakot 22 helyen találtunk (14, 22—23, 24—26, 34, 4L, 45, 55, 56, 58, 59, 61, XII, XIII, 101, 112, 113, 118, 128, H/ß. objektumokban és az „M" szelvényben). Ezek a salakdarabok az M szelvényből előkerült vassalak (Ltsz.: IV.72.13.1.) kivételével kerámiasalakok.

13 Ilyenek fazekaskemencék szétégetett boltozataiban szoktak előkerülni, mikor a boltozatot szétbontják és tördékeit a hulladékgödrökbe dobják. Bontáskor vastag hamuréteg fordult elő vizsgált területünkön 8 esetben (15—19., 37, 48, 101.). Salakot és jól észlelhető vastagságú hamuréteget egyetlen esetben találtunk együtt, a 101. objektumban. Ez még le is volt tapasztva (II. térképszelvény). A Kisfarkasdombon 4 objektumban volt nagymennyiségű hamu (32, 38, 45, 48.), salak pedig 5 helyen (23, 24, 39, 42, 48.).

1/l Hamu és salak együtt is csak egy esetben fordult elő, a 48. számúnál. A kisfarkasdombi I. „HÁZ" jelű objektumból hatalmas mennyiségű salak került elő. Az előzetes vizsgálatok alapján ez kerámiasalaknak tűnik vagy mészégető salakjának.

15 Ez a nagy mennyiségű anyag egy szétrombolt vagy összeomlott műhely anyaga lehetett.

16 A nagy- és kisfarkasdombi telepen fazekasság, vasolvasztás, mészégetés meglétére találtunk kézzelfogható bizonyítékokat. A vasolvasztás nyomait az eddig elmondottak alapján két esetben figyelhettük meg: 1. az M szelvényből előkerült vassalak, 2. a 22. objektum (III. térképszelvény) ÉK-i oldalán talált 40 cm átmérőjű körgyűrű alakú kis vasolvasztó.

17 Mivel ércet nem találtunk a telepen, gyepvasérc olvasztására gondolunk.

18 A fazekasság telepünkön való űzésére mindkét dombról soroltunk adatokat. Meszelt patics pedig a Nagyfarkasdomb 11. objektumából került elő, tehát meszet használtak házaik meszelésére, s bizonyára a mészégetés is helyben folyt. A Nagy- és Kisfarkasdomb feltárt területének objektumait véleményünk szerint 17 család használhatta. Házaikban, egyetlen kivételével (51. objektum) nem bukkantunk tűzhelynek a nyomára. Leletanyag viszont: kerámia, állatcsont, 12 u. ő. i. m. 11, 14, 17, 19—20. 22. 13 Gömöri Jánosnak köszönöm a meghatározást. 14 M. Nepper i. m. lásd a Kisfarkasdombról közölt térképet. 15 Gömöri János szíves szóbeli közlése. A Nagy- és Kisfarkasdomb salakanyagának vizsgálatát Kisházi Péter végzi Sopronban, a Bányászati Kutatóintézet Petrográfiai Osztályán. 16 M. Nepper i. m. 2. alaprajz, valamint 21—22. 17 A feltárt területen megfigyelt vasolvasztással, mészégetéssel külön cikkben kívánunk foglalkozni. 18 A gyepvasércet később is felhasználták. X—

XI. sz.-i Vasas helyneveink részben így keletkeztek. L. Öyorffy György: Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. Történelmi Szemle XV. évf. 3—4. sz. 180—8, 291, 301—3. 226