A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós és Fülep Lajos levelezése

Masits László Káplár Miklós és Fülep Lajos levelezése Káplár Miklós festőművész életpályája

1 egyik fontos szakaszát jelentő 1931. évi budapesti kiállítása előtt a Dunántúl déli s zélén lévő Zengővárkonyba visszavonult Fülep Lajos

2 művészettörténészhez fordult. Levelében támogatását, útmutatását kérte. Fülepről Káplár sokat hallott barátaitól. Az elsők között Martyn Ferenc festőművészt említsük. A Rippl-Rónai József festőművész kaposvári Róma-hegyi villájában nevelkedett Martynnak Füleppel való kapcsolata közismert. Martyn és Káplár barátsága szintén a kaposvári „Árkádiában" született, ahol Rippl-Rónai mellett Káplár, életének bizonyára legboldogabb hónapjait töltötte. Ott olvasta Fülep tanulmányait, melyekre mestere hívta fel a figyelmét. Másik barátja Debrecenben az Ady Társaság képzőművészeti osztályának egyik alapítója Senyéi Oláh István festőművész, aki 1929-től Fülep küzdőtársai egyikének tekinthető. Fülep Lajos (1885—1970) művészettörténész, filozófus és író (1. kép), rendkívüli egyéniség. Kortársai körében legendákkal övezett ember. Jelenség, ö talán magára gondol, mikor Káplár életrajzában, keresetlen szavakkal leírt katarzisának tükrében a félreismert, magára hagyott, magányos emberrel szembenéz. Fülep leveleiben

3 az emberi együttérzésen kívül más is felfedezhető. Emlékezetes sorai nemcsak a művészettörténész érdeklődését jelentik. Sokkal többet: értékelést. Neki köszönhető, hogy Káplár Miklós (1886—1935) festőművész (2. kép) művészetének méltatását a Nyugat, a magyar „irodalmi forradalom" folyóiratának írói és kritikusai

4 vállalták. Káplár számos tanulsággal

5 szolgáló életművének kutatása egyre több reményre jogosít. Több pártfogója, mestere: Rippl-Rónai József, Móricz Zsigmond, Fülep Lajos Ady legszűkebb baráti körének tagjai. A Káplár művészetében új irányt kijelölő, itt első alkalommal közzétett levelezés jelentőségét növeli az egyre inkább teret nyerő felismerés: Fülep Lajos életműve a modern magyar tudományos gondolkodás egyik pillére. Akadémiai székfoglalóján, 1950-ben elhangzott következtetése: „A nagyok nagysze1 Masits László: Káplár Miklós művészi indulása. A Debreceni Déri Múzeum 1975. évi Évkönyve. Különlenyomat. (Debrecen, 1976.) 523—562. 2 Fülep Lajos emlékszoba (A Janus Piannonius Múzeum Művészeti Kiadványai 26.) A Magyar Tudományos Akadémia Fülep Lajos emlékülésén 1975. február 5-én elhangzott és a Jelenkor 1975. évi július—október havi számaiban megjelent előadások. — Rendezte és a katalógus bevezetőjét írta Mendöl Zsuzsa. A bevezető német nyelven is. (Pécs, 1975.) 67. 3 E tanulmány írójának a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1978. május 25-i debreceni vándorgyűlésén elhangzott előadása: „Fülep Lajosnak Káplár Miklóshoz írt ismeretlen leveleiről." 4 Elek Artúr (Üjság, 1931.), Kárpáti Aurél (Pesti Napló, 1931.), Ybl Ervin (Budapesti Hírlap, 1931.), Farkas Zoltán (Nyugat, 1932.), Rabinovszky Máriusz (Nyugat, 1933.) 5 Pogány ö. Gábor: Káplár Miklós emlékkiállítás. (Ünnepi beszéd. Káplár Emlékház. Hajdúböszörmény. 1978. okt. 22. — Kézirat.) 27—31. 415