A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Történelem - P. Szalay Emőke: Debreceni zöldmázas céhremekek

P. Szalay Emőke Debreceni zöldmázas fazekas céhremekek Az elmúlt századokban a céhrendszer idején a céhbe lépéskor a belépni szándékozónak egy sor feltételnek kellett eleget tennie. Ezek közül a legfontosabb a remekmunka elkészítése volt, hiszen ezzel a mesterségbeli tudását bizonyította a legény. Ä debreceni fazekasoknak több ilyen remek darabja maradt fenn. Mielőtt bemutatnám ezeket az edényeket, tekintsük át a fazekas céh irataiban található remekkészítésre vonatkozó adatokat. Miután a legény az előírt vándorlási időt kitöltötte és visszatért a városba, itt megint egy évet dolgozott, ezt mesteresztendőnek nevezték, s kérhette felvételét a céhbe. Idegen legényekre ugyanez vonatkozott. 1844-ben jegyezték fel: „Máshol szabadult legény a vándorlás után itt akar dolgozni, egy mesteresztendőt töltsön el előbb, mielőtt társ lesz."

1 Csak ezután jelenthette be szándékát, hogy szeretne belépni a céhbe. Ahhoz, hogy a céhtagságot elnyerje, több feltételnek kellett eleget tennie. Először is be kellett bizonyítani, hogy tisztességes, jó hírű, rendes házasságban élő szülőktől származik, szabad, nem jobbágyi állapotú. Ez történhetett levelek bemutatásával, de becsületes személyek szóbeli kijelentéseivel is. Ugyancsak igazolnia kellett, hogy a mesterséget céhes helyen tanulta, és ott gazdája felszabadította. Ezt tanuló levelének a céh elé adásával bizonyíthatta. Ezután a magistrátustól a coneivitasi juss megszerzését kérhette. Miután ezt elnyerte, ismét a céh elé járulhatott, és engedelmet kérhetett arra, hogy mesterségbeli tudását bizonyítsa. Ha erre a céh engedélyt adott, 8 garast kellett letenni és egy pint bort.

2 Az engedély megadása után kerülhetett sor a remek elkészítésére. Az első XVI. századi céhlevél még csak azt határozta meg, hogy a céhbe állónak remeket kell készíteni, de azt nem írta le, hogy milyen edények ezek.

3 Az 1715-ös megújított céhlevél már meghatározta az edényféléket. „Készítsen egy öreg korsót, tizenhat itzéset. A próba vagy remek csinálásnak rendi ilyen legyen, készítsen eHgy öreg korsót tizenhat icczést, kétfülű fazekat tizenhat icczést, Boros korsót tizenhat icczést, edgy czipos kályhát és edgy paraszt kályhát, elkészítvén ezen munkákat, az egész Céhbeli Társaságnak be mutassa. A Társaságbeliek rendrül kézrül kézre rendre megvizsgálván, ha minden hiba és fogyatkozás nélkül valónak nem találtatik, adgyon a Céhnek büntetésben három forintot, ha pedig telyességgel alkalmatlan és illetlen lejend, sem a munka, sem aki munkállotta, be ne vetettessenek. A meddig penig a Remeket csinállya, az régi szokás szerint a 1 Fazekas céh iratai Hajdú-Bihar megyei Levéltár IX. 8. 4. 1844. jún. 16. 2 Fazekas céh artikulusai 1715. Déri Múzeum Általános Történeti Dokumentációs Gyűjtemény Szap. 1906. 550. XIII. articulus. A céhbe való következésről. 3 A fazekas céh artikulusai HBmL. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1574. 496. 2. artikulus. Itt mondok köszönetet Takács Bélának a Debreceni Egyházművészeti Múzeum igazgatójának, hogy az általa felfedezett adatot rendelkezésemre bocsátotta. 203