A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Muzeológia - Dankó Imre: Jelentés a Déri Múzeum 1981. évi munkájáról

mai vendégek, kutatók, kutatói közösségek, delegációk fogadása, szakanyaggal való ellátása, tájékoztatása) zajlottak le. Másrészt új, esetlegesen adódó kapcsolatok képezték. A magyarországi és a romániai Bihar megyék közti megállapodás alapján Dr. Dankó Imre és Dr, Lovas Márton májusban Nagyváradon volt tapasztalatcsere látogatásona Körösvidéki Múzeumban. 1981-ben hivatalos kiküldetésben voltak Szófiában és Sumenben, illetőleg Varsóban Medgyessy-kiállításaink rendezői: Sz. Dr. Kürti Katalin, Horváth Péter, Dr. Dankó Imre, Szabó Sándorné. Rajtuk kívül Sz. Máthé Márta volt kéthetes tanulmányúton Szlovákiában. 1981-ben tíz alkalommal fogadtunk nem szakmai delegációt. Tizenegy esetben pedig külföldi szakembereket fogadtunk, tájékoztattunk és láttunk el anyaggal. A Régészeti Gyűjtemény vendége volt hat magyar kutatón kívül Ozdáni Ondrey (SAV Archeologycky Ustav, Nitra-Hrad), Jacek Lech (Instytut Historii Kultury Materialnej PAN, Warszawa) és Gilbert Kénél (Lausanne, Svisse). Az egész múzeumi szervezet vendége volt az a Bolgár Tudományos Ülésünkre érkezett hétfős sumeni muzeológus küldöttség, akik hét napot tartózkodtak Debrecenben Sz. Kolarova és E. Popova vezetésével. Két kiállítást hoztak magukkal és rendeztek meg a Déri Múzeumban, illetve az Újkerti Nevelési Központban. Novemberben és decemberben három litván muzeológus (Daiva Petmlyti, Viadas Vizgirda és Jonas Urbonas) voltak vendégeink. Ugyancsak magukkal hoztak egy litván népművészeti kiállítást, azt megrendezték és egyúttal széles körűen tájékozódtak múzeumi tevékenységünk felől. Vendégünk volt Mircea Dimitriu (Románia) is. *** A Természettudományi Gyűjteményben muzeológusaink tudományos kutató- és feldolgozó munkája a talajon élő bogárvilág ökológiai viszonyainak tanulmányozására irányult, több tárgykörre osztottan: a Hajdúhát bogárvilága; a debreceni erdőspuszták bogárvilága; a Síkfőkút Project bogárvilága; hazánk nemzeti párjainak ökológiai vizsgálata; a hajdúszentgyörgyi gyöngyvirágos tölgyes coleopterológiai viszonyai (Dr. Lovas Márton, Dr. ötvös János). A Régészeti Gyűjteményben M. Nepper Ibolya a Biharkeresztes—Ártánd-i császárkori telep élete, a megye régészeti védett területeinek meghatározása és védése tárgykörökben folytatott kutató- és feldolgozó munkát. Sz. Máthé Márta a bronzkori leletkatasztert és bronzkori kutatásokat folytatott. Dr. Módy György tovább folytatta a Hajdúság, a Dél-Nyírség és a Berettyómente középkori településtörténeti kutatásait és anyaga feldolgozását. A Történeti Gyűjteményben Dr. Módy György a debreceni erdőspuszták történetével, Debrecen XIV—

XVII. századi település- és társadalomtörténetével foglalkozott. Román Márta városi- és megyebeli legújabbkori, munkásmozgalomtörténeti kérdésekkel foglalkozott (intézménytörténet, egyesületek). A Néprajzi Gyűjteményben Dr. Varga Gyula és V. Szathmári Ibolya tovább folytatta és befejezte megyénk szőttes-kultúrájára vonatkozó kutatásait. Dr. Varga Gyula általános eszköztörténeti (paraszti munkaeszközök, a kenderfeldolgozás eszközei, a debreceni kézművesség eszközkészletei, stb.) és etnológiai kérdésekkel foglalkozott (a népi, paraszti kultúra integrációja). — V. Szathmári Ibolya egyrészt ugyancsak a kenderfeldolgozás, a szőttes-kultúra, másrészt a viselet, egyes különleges viseleti darabok (például gyöngyöspárta) témakörökben végzett kutató- és feldolgozómunkát. — Fehér Ágnes főleg társadalomnéprajzi kérdésekkel foglalkozott (családmodellek, a szomszédság intézménye) és a népi vallásosság kutatásának területén tevékenykedett. — Dr. Dankó Imre tovább folytatta gyűjtő- és feldolgozómunkáját az árucsere néprajza; a hajdú etnikumnépcsoport kialakulása, élete, változásai; a bolgár néprajz (anyagi kultúra), a kelet-európai összehasonlító néprajzi-, művelődéstörténeti tárgykörökben. Szervezte és lebonyolította a bolgár állam alapításának 1300 éves jubileumára ren538