A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Muzeológia - Kahler Frigyes: Die numizmatische Sammlung des Städtischen Museums zu Debrecen

Máthé Imre Egy késő bronzkori cista restaurálása Az edény a debreceni Déri Múzeum tulajdona. Bronzkori használati edényként van beleltározva a gyűjteménybe. Leltári száma: IV.78.18.1. Erősen megviselt állapotban került a múzeumba egy magángyűjtőtől, aki az edény származásáról nem tud semmit. Magyarországon eddig összesen 16 hasonló edény került elő, ez a darab a tizenhetedik. A szakirodalom tud néhány elkallódott cistáról, melyek sorsa bizonytalan. Bronzlemezből készült henger alakú edény (cista) két mozgatható fogantyúval, melyek közvetlenül a felső perem alatt vannak ráerősítve az edényre. Méretei: magasság: 21 cm, peremátmérő: 22 cm, fenékátmérő: 22 cm, lemezvastagság: 0,4—0,8 mm. Az edény legfelül körbehajlított, vashuzalra peremezett szájmegoldással készült. A bronzlemezt kívülről az edény belseje felé kalapálták rá a merevítőkarikára. A legalsó perem magába foglalja a fenéklemez lefelé hajlított szélét úgy, hogy ezáltal az edény csak a legalsó peremen fekszik fel. A cista a felső és alsó peremezéssel együtt összesen 11 db bordázatot visel hengeres oldalán. Ezek a bordázatok, ráfok többé-kevésbé szabályosan követik egymást és körbefutnak az edényen. Egy lemezből készült az edény palástja, mely hengeresre hajlítva szegecseléssel lett összefogva az egymás alatt húzódó bordázatok közeinél. Pontosan 10 darab szegecs tartja össze az edény egymásra hajló lemezoldalát. Az edény két oldalára erősítettek egy-egy kettőshajlítású fület, három helyen szegecselve. A kettősfülekbe csatlakoznak a fogantyúk, melyeket kb. 0,5 cm átmérőjű bronzhuzalból készítettek. A fogantyúkon találjuk az edény egyetlen olyan díszítését, melyet állatábrázolásnak is fel lehet fogni. Ez a motívum a bronzhuzal szépívű visszahajlításának kacsafejszerű lezárásával készült. Az edény oldalán a bordázatok között poncolt pontsorok húzódnak körbe. A fenéklemezen domborítva, két vastagabb szalagkarikát találhatunk (2,5 cm). A belső szalagkarika közepén 3 koncentrikus körből álló préselt díszítés készült, melynek centruma félgömbölyűen be van mélyítve. Több díszítés nem is található az edényen. Az edény bronzanyaga erősen repedezett, több helyen széthasadt. Torzulások, horpadások találhatók az oldalán és fenéklemezén. A kettős fogantyút tartó fül egyik oldalon le van szakadva, hiányos. Az anyagfelület nagyrésze korrodálódott. Egy-két helyen összefüggő korróziós védőréteget lehet látni. A tárgy tisztítása, restaurálása A tárgy tisztításának megkezdése előtt párakamrapróbával meggyőződtem arról, hogy található-e a fémfelületeken aktív korrózió, ha igen akkor hol és milyen mértékben. Két nap múlva kivettem az edényt az exszikkátor és megvizsgáltam. Aktív korróziós nyomokat lehetett látni az edény két fogantyúján, fenéklemezén, de csak alul, foltokban és az oldalfalakon szintén kisebb foltokban. Nagy felületek maradtak egybefüggően védőréteggel borítva. Meg akartam őrizni ezeket a felületeket, bár meglehetősen zegzugos alakzatot mutattak, akár 519