A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Muzeológia - Kahler Frigyes: A debreceni Városi Múzeum numizmatikai gyűjteménye (1902–1928)

A múzeum igazgatója fizetés nélkül Löfkovits Artúr lett, aki a múzeum felállításával kapcsolatos szakmai kérdésekben Hampel Józseftől, a Nemzeti Múzeum igazgatójától kért és kapott segítséget. A pénz- és éremgyűjtemény kezelését Péter Gáborra, bízták.

12 A múzeum a tevékenységét szabályozó hivatalos rendelkezést megelőzően az alábbi ténylegesen működő osztályokra tagozódott: I. Könyv- és kézirattár II. Régiségtár III. Képzőművészeti osztály IV. Néprajzi osztály V. Természetrajzi osztály. A városi múzeum további feladatait és gyűjtési körét Boldisár Kálmán az alábbiakban körvonalazza:

13 „A magyarországi múzeumok a magyar nemzet elmúlt életének fényét örökítik meg és jelen napjaink állapotát fényképezik le előttünk. Ennek a múltnak emlékeit vagy a jelen hű képét adjuk át a jövő nemzedéknek a városi múzeum számára népéleti tárgyak gyűjtésével. Fel kell ölelni a gyűjtésnek a város történelme és a vidék összes művelődési, de ritkaságok (curiosumok) tárává nem szabad tenni... a magyar nép mindenapi életében annyi mindenféle szerszámmal házi eszközzel vagy más efélével találkozunk, hogy ezeknek rendszeres gyűjteményéből összeállítható apáink életének egykori képe, műveltségi állapotának mivolta m egállapítható a mai debreczeni törzsnépünknek nemzeti, faji és helyi sajátosságai. A múlt kultúrájának megrögzített képe egy ilyen városi népéleti múzeum, ilyen legyen Debreczen Város Múzeuma is. Ezek közül egyik a történelem körére, másik a népélet különféle tárgyaira vonatkozik." Ehhez képest tervezetében a múzeum felosztása az alábbiak szerint alakul: í. Történelmi szak: a) régészeti osztály, b) okiratok osztálya, c) történeti tárgyak osztálya. II. Népéleti szak: a) családi élet osztálya, b) gazdasági élet osztálya, c) ipari és kereskedelmi élet. Lényegében ezt a koncepciót tette magáévá a városi tanács, amikor megjelentette „szabályrendelet Debreczen sz. kir. város nyilvános jellegű múzeumának szervezéséről és igazgatásáról" с statútumát.

14 A múzeum célja ehhez képest, „hogy a tudományosságot és közművelődést terjessze; főként, hogy a jó ízlést fejlessze ... czélja továbbá, hogy a honismeretet terjessze; evégből... éremés régiségtárát tovább gyarapítja, elsősorban Debreczen város második sorban a varossal szorosabb kulturális, közigazgatási, gazdasági kapcsolatban élt, illetőleg élo közelebbi vidék, tehát főként Hajdú vármegye múltjára vonatkozó, de sem a szépművészeti, sem az iparművészeti gyűjteménybe nem tartozó emlékek felkutatása, összegyűjtése, romlástól megóvása, s azoknak rendszeres gyűjteménycsoportokba állítása által." A múzeum osztályai a szabályrendelet szerint a) könyvtár és okirattár, b) szépművészeti, 12 Péter Gábor nem volt hivatásos muzeológus, hanem műpártoló, a városi vásárbíróság tisztviselője, 1908-ban meghalt. Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1907. évi állapotáról. 12. (továbbiakban: az évenként kibocsátott jelentéseket J. és az utánuk következő évszámmal jelöljük). 13 Boldizsár Kálmán: Tájékoztató népéleti tárgyakat gyűjtők számára. (Debrecen, 1906.) 3—4 és 6—7. 14 242—14 769/1908. bkgy., megjelent 1909. Debrecen. 509