A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Major Zoltán László: Közművelődés, társadalom, debreceniség az Alföld hasábjain

következtében a mezőgazdasági keresők társadalmi átrétegződése jelentősen előrehaladt. Sok volt az igénylő, kevés a föld. A falvak gazdatársadalmában a meghatározó erő a kisparasztság volt. A középparasztosodási folyamat szinte községenként más- és másképpen ment végbe.

40 A tanya világ földreform utáni növekedését elemzi Balogh István is, aki történelmi visszapillantással kezdi tanulmányát. Két szakaszt különböztet meg a tanya fejlődésében. Az első az 1848-i jobbágyfelszabadítás, a másik az 1945-i földreform. Elemzi azt a folyamatot, melynek során a kiosztott nagybirtokok földjein apró paraszttanyák keletkeztek még ott is, ahol eddig ez a települési és gazdálkodási forma ismeretlen volt. Szabolcs-Szatmár megyében a tanyák legnagyobb része a földreform után keletkezett, s még 1949-től kezdve is szaporodtak. Az állami gazdaságok nagyüzemi központjai körül új lakótelepek keletkeztek. A mai tanyavilág nem egyszerű folytatása a kapitalizmus viszonyai közt kialakult tanyarendszernek. A Tanyai Tanács hatáskör nélküli szerv. A fennállása idején tett javaslatok a tanyai közigazgatási kirendeltségek létesítésére a városok vezetőségének az elszakadástól való félelmén buktak meg. A ma meglevő tanyák anyagi értéke nem megvetendő része népgazdaságunknak. Rohamos és adminisztratív úton való megszüntetésük a népgazdaságot terhelné meg. A rendezés előtt országos felmérést kell készíteni/

11 Veres Péter a földműves ember eszményét idézte: „Saját tanyámon lakni, ahol nem parancsol senki." A tanyához megítélése szerint egy kis „boldogság pszichózis" fűződik. Valójában vágy ez a fészek után. Ezért nagyobb gondot kell fordítani a beköltözés és az új faluszervezés ügyeire.

42 Az egyik legilletékesebb szakember szólt hozzá a „Tanyakérdés — sorskérdés" vitához Gönczy Iván személyében, aki anakronizmusnak nevezte a tanyasi életmódot. Megszűnésének akadályai az érzelmi motívumok és a gazdasági előnyök. A fejlődés egyik alternatíváját a tanyaközpontok kialakításában, a másikat a községekbe, illetve a városokba való beköltözésben látta.

43 Bartha Gábor empirikus adatokat vonultatott fel a tanyán élők helyzetéről, szólt az idősebbek ragaszkodásáról. Szerinte az idő és a jó termelőszövetkezetek jelentik a megoldást.

44 A Debrecen környékén élő 16 000 tanyasi lakos problémáját vetette fel Mocsár Gábor és hiányolta a megoldást javasló megfelelő koncepciót.

45 Hazánkban a hatvanas évek elején egymillió ember élt a tanyán. 1962. július 26-án kezdődött Debrecenben a tanyakérdésről szóló tanácskozás, melynek néhány hozzászólásáról írtunk fentebb. A tanácskozás különbséget tett a tanyás vidékek között is. Vannak úgynevezett bokortanyás vidékek és vannak „atomizált" jellegű tanyák, mint a hajdúsági és bihari vidékeken. Nagy az elmaradottság, ezért a kulturális, szociális szükségleteket biztosítani kell.

46 Sok hozzászólás hangzott még el a vitában, s a zárszó megállapította, hogy a végleges rendezés előtt az egész országra kiterjedő felmérés szükséges. A végső perspektíva természetesen a tanyavilág megszüntetése. Gazdasági okok szülték és azok is ítélik pusztulásra.

47 Helyenként szó esett a kulturális, művelődési, szellemi tényezőkről Debrecenben és a társadalomban egyaránt. Kultúra, művelődés, tudomány nagy jelentőségű témák a folyóiratban. Székelyhídi Ágoston Debrecen 1945—65 között eltelt időszakának képzőművészetéről készít kritikai vázlatot. Kevesli a szobrá40 Kovács Béla: „A paraszttársadalom fejlődése Hajdú és Bihar megyében a földreformtól a termelőszövetkezeti mozgalom kezdetéig. I. rész. Alföld. 1973/5. II. rész Alföld. 1973/6. 41 Balogh István: Tanyák és szocializmus. Alföld. 1963/5. 42 Veres Péter: Levél a tanyakérdésről. Alföld. 1963/6. 43 Gönczy Iván: „Tanyarendszerünk a nagyüzemi gazdálkodás tükrében." Alföld 1963/7. 44 Bartha Gábor: „Bent és kint". „Hozzászólás a Tanyakérdés-sorskérdés vitához." Alföld. 1963/1—2. 45 Mocsár Gábor: „Tizenhatezer az egymillióból." Alföld. 1963/5. 47 Zárszó a Tanyakérdés-sorskérdés vitához. Alföld. 1964/4. 503