A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Major Zoltán László: Közművelődés, társadalom, debreceniség az Alföld hasábjain

bekövetkezik egy fordulat a puritanizmus és a kartézianizmus irányába és Szoboszló is ehhez igazodik. A XVIII. század első fele itt is a védekezés kora, majd a század végén érezhetővé válik a felvilágosodás.

28 A gazdasági-társadalmi fejlődés következtében Szoboszló lakossága 1840-re már 12 000 főre nő. A település katonai jellegét sokáig megőrizte a város. Mindvégig fennállt a kezdeti ellentét a szabadparaszti és a nemesi vármegye között. Nehéz helyzetekben Szoboszló a Debrecentől látott hajlékony politikáját folytatta. A XVIII. századra a hajdú demokratizmus már a múlté. Éleződnek a társadalmi ellentétek. A társadalmi adottságok és a kizárólagos agrárjelleg a politikai konzervativizmus támogatójává teszik a várost. Ellentmondások érvényesülnek a város múltjában. Benda Kálmán ezzel kapcsolatban megrajzolja a tiszántúli ember sajátos karakterét. „A tiszántúli ember politikus alkat, politikusabb, mint a dunántúli, vagy a dél-alföldi magyar. Mindig is eleven érdeklődés élt benne a közügyek iránt, s a dolgokról saját véleménye volt és van, amelyet meg is mond." Szerinte azért is él benne a múltja iránti érdeklődés, s az a tudat, hogy egykor döntően szólt bele az ország sorsának alakulásába.

29 A nemzeti függetlenségi küzdelmek sorába tartozik a Rákóczi-szabadságharc, amelynek a hajdúk is bátor katonái. Für Lajos tanulmánya emlékezik arra a harcra, melyben a tönkretett kisnemes és a jobbágynép egymásra talált a zsoldos osztrák hadsereggel szemben. A pusztulás megdöbbentő méreteket öltött. Az általános elkeseredés a szabadságharc széles nemzeti alapját teremtette meg. Bihar megye jobbágysága is talpon állott. Debrecen városa a Sámsonban tartózkodó Rákóczi Ferenchez követséges küldött és meghódolt. A gazdag patricius réteg azonban szorongással nézte a kuruc harcokat, a szegény plebejus nép viszont örömmel üdvözölte.

30 Dobozi főbíró Sámsonban tárgyalt Rákóczival és a híve lett, Debrecen és a Rákóczi-szabadságharc kapcsolatáról gazdag összeállítást olvashatunk.

31 A XVIII. században sajnos Debrecen visszasüllyedt a magyar városok átlagos színvonalára. Ezt bizonygatja tanulmányában Orosz István. Helyesli Balogh István megállapítását, miszerint a XVIII. századra tehetjük a debreceni öntörvényű közösség létrejöttét. A XVIII. századtól a XIX. századig terjedő történelmi korszak gazdasági-társadalmi mozgását elemezve említi, hogy a XVI—

XVIII. századi városfejlődésről nincs számottevő összefoglalás. Mint ismeretes, a XVI. századi elkanyarodás a feudális viszonyok megmerevedését eredményezi, amivel összefügg a városok fejletlensége. A piac beszűkülése visszafejleszti a városok árutermelését. A városok, mint közösségek földtulajdonossá válnak, s egyes polgárok is földtulajdont szereznek maguknak. Debrecen is birtokokat szerez. Ez a polgárság beépül a feudális viszonyok közé. A XV. század végén és a XVI. század elején fázis-eltolódás jön létre a dunántúli és felvidéki városokhoz képest az Alföldön. Az eredmény az alföldi városok — így Debrecen — prosperitása is, Itt az állattenyésztés a városok gazdasági fejlődésének alapja, de az állati termékek feldolgozására már jelentős helyi ipar is létrejön. Debrecen gazdasági ereje és súlya nő a XVI. században és a XVII. század egy részén is, A XVII. században politikai harcok miatt törik meg a város fejlődése. A három hatalom között önállóságát ügyesen őrző Debrecenben keletkezik a cívis öntudat. A XVIII. század békés viszonyai között következik be a már említett hanyatlás, melyben része van a Debrecen elleni királyi támadásoknak is. A XIX. század elején aztán el is marad a többi magyar várostól a fejlődés színvonalát illetően. Kedvező földrajzi helyzete, mely a török korban alakult ki, megszűnt 28 Makkai László: Egyház és vallás Hajdúszoboszlón, uo. 514, 515, 517, 519. 29 Benda i. m. 69—70. 30 Für Lajos: Rákóczi szabadságharca. Építünk. 1953/3. 59—62. Debrecen és a Rákóczi badságharc. összeáll.: Gazdag István. Alföld. 1976/5. Mocsár Gábor: A sámsoni találkozás. 31 Uo. 501