A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Bíró Katalin: Medgyessy Ferenc Petőfi szobrának története a korabeli sajtó tükrében

kai átalakulás következett be, amely módosította a létrejövő új egység arculatát, s így természetesen áthatotta a centenárium szellemét is. Ez pedig a centenáriumi eseményeknek még szélesebb sajtónyilvánosságot biztosított. Debrecen kisgazdapárti polgármestere az 1948. február 5-i törvényhatósági bizottsági közgyűlés beköszöntőjében a nemzeti egységet a pártok összefogásával, tehát koalíciós szellemben látta megvalósíthatónak: „A centenáris év első törvényhatósági közgyűlésén azzal a kérelemmel fordulok a törvényhatósági Bizottság tagjaihoz, hogy a múltnak tapasztalatain okulva erősítsük és fejlesszük a magyar demokráciát és a magyar köztársaságot. Szoros együttműködésünk révén épüljön fel romjaiból ez a város és a fizikai felépítésen túl lelkiekben is találjuk meg egymást és pártkülönbség nélkül álljunk a demokrácia szolgálatába, hogy megtarthassuk és fejleszthessük az eddigi vívmányokat. ... hogy közös munkálkodásunk révén egy nagy magyar fejlődésnek rakjuk le az alapjait.. ,"

77 Az ország politikai életében felgyorsuló balratolódás következtében azonban ekkor már nyilvánvaló volt, hogy az új nemzeti egység nem koalíciós rendszerű demokrácia alapján valósult meg, hanem a proletárdiktatúra keretei között. Ez a folyamat már 1945-től elkezdődött, Debrecenben azonban 1947 tavaszától vált nyilvánvalóbbá — éppen a szoborügy indulásától. Ekkor következett be ugyanis a debreceni Nemzeti Bizottságban — amely a törvényhatósági bizottság 1945 januári megalakulása óta a demokratikus pártokat összefogó, hatósági jogkör nélküli politikai szervként működött

78 — az első látványos szakadás a jobbés a baloldali pártok között, és éppen március 15. megünneplése miatt. Az országos ünnepségek helyi megszervezését kezdettől a Nemzeti Bizottság végezte. E gyakorlat szerint 1947. februárban is megtárgyalták és a városi tanáccsal egyeztetve elfogadták a március 15-i megemlékezések részletes programját.

70 Ám március 11-én újabb ülést tartottak e tárgyban, amelyen a kommunista párt képviselője meglepetésszerű bejelentést tett: „A baloldali blokk központi vezetőségének végrehajtó bizottsága ... a belpolitikai események hatása alatt úgy határozott, hogy az egész országban a március 15-i ünnepséget a baloldali blokk rendezze meg. Ezt a lépést az indokolja, hogy Petőfi szellemében és a 48-as szellemhez híven a baloldal harcol. A Független Kisgazda Párt nem képviseli azt a minden megalkuvást félredobó rendületlen szellemet, melyet Petőfi a belső bitangok ellen is meghirdetett. A baloldali blokk úgy érezte, hogy a 48-as szellemnek, Petőfi szellemének és a márciusi ifjúság szellemének a meggyalázása volna, ha ..." a jobb- és a baloldal együtt ünnepelne. „Hogy a Független Kisgazda Párt rendez-e ez alkalommal ünnepséget, azzal nem törődnek ... — tette hozzá, s pártja nevében kijelentette — ... a Nemzeti Bizottság legutóbbi ülésein ezzel a tárggyal kapcsolatban kelt határozatokat nem tartja érvényesnek és azokat visszavonja." A blokk többi pártjának képviselője sajnálkozott az eset miatt, az egyik szociáldemokrata pedig egyenesen úgy értelmezte, hogy a kisgazdák tagadták meg az együttműködést a baloldali blokkal. És a kisgazdapárti képviselő? „Megdöbbenéssel veszi tudomásul" a bejelentést, hiszen ,,a Kisgazdapárt a március 15.-Í ünnepségek rendezéséből nem akarta magát kivonni. Erről nem volt szó, hiszen a legutóbbi két ülésen közösen határozták el, hogy hogyan fogják az ünnepséget megrendezni." És kijelenti: ,,... a Kisgazdapárt magáramaradva is meg fogja ünnepelni a március 15-ét".

80 (1948-ban március megünneplését országszerte már az ifjúsági 48-as bizottságok szervezték meg.) Debrecenben ettől kezdve a Kisgazdapárt — anélkül hogy tömegeit elveszítette volna — a koalícióban a politikai irányításban egyre kevésbé hallathatta hangját. Ám a párt helyi vezetősége — éppen meglehetős tömegbefolyásában bízva — a központi pártirányításnál szívósabban ragaszkodott fennmara77 HBmL XXI. 502/a. 5. 2/1948. Bkgy. 78 HBmL XVII. 2. 1. 14/1945. N. B. jkv. 79 HBmL XVII. 2. 1. 4/1947. N. B. jkv. és 18/1947. N. B. jkv. 80 HBmL XVII. 2. 1. 23/1947. N. B. jkv. 461