A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Bíró Katalin: Medgyessy Ferenc Petőfi szobrának története a korabeli sajtó tükrében

nulás közötti időben — az első programot: Petőfi Sándor szobrának ünnepélyes felavatását. augusztus 29. 9 óra Leleplezik Medgyessy Ferenc Petőfi-szobrát. Az avatóbeszédet Ménes János polgármester tartja. Az összes állami és társadalmi szervezetek megkoszorúzzák az új szobrot.

64 Az egész napos rendezvénysorozat során az új kenyeret Kállai Gyula szegi meg, „ezután Juhász Gézáné az MNDSZ nevében szintén egy hófehér új kenyeret, melyet Ménes Andrásné sütött, nyújt át Medgyessy Ferencnek, a Petőfiszobor alkotójának."

65 Medgyessy tehát az ünnepségek második számú díszvendége. augusztus 31. A Debreczenből értesülhetünk az ünnepségek szerencsés lefolyásáról, s a lap külön cikket szentel a szobor leleplezésének. Részleteket ad Ménes János beszédéből — amely már az új kultúrkoncepció jegyében fogant. „Debrecen számára külön jelentősége van a szobor felállításának, mert a romok helyén állítottuk fel, hirdetve az újjáépítést, és azt, hogy a népi demokrácia Petőfi szellemében működik." Petőfi szellemének mint „kiapadhatatlan és időszerű forrás"-nak az idézése figyelmeztetést is tartalmaz: „Petőfi sohasem volt a félmegoldások embere, a kompromisszumot megvetette és hirdette a megalkuvókkal való kérlelhetetlen és könyörtelen harcot." szeptember 5. Mintegy epilógusként egy Medgyessy Ferenccel készített riport jelenik meg a Debreczenben. A művész beszél arról, hogy végül is az ő kívánságára állították a szobrot a Royal Szálló helyére és arccal nyugat felé — sezt kizárólag az ő esztétikai szempontjai, a szobor érvényesülése indokolják. Elmondja, hogy miért ürömi kő talapzatot választott szobrának, és hogy a figura bronzanyagát két volt debreceni szobor szolgáltatta (tervbe volt véve a Tisza István-szobor is, de arra nem lett szükség). Az interjú a Petőfi tér közeli, őszre és a következő tavaszra tervezett rendezésének terveivel fejeződik be. november 12. A hivatalos feljegyzések között e napról marad utolsó nyoma a Petőfi-szobor történetének. A közgyűlés elvállalja a városi tanács és a szobrász korábbi szóbeli megállapodása alapján a szobortalapzat felállításának fele költségét, 2300 Ft-ot — míg a másik felet a művész fizeti —, és a köveknek a Városházától a helyükre való szállításáért a 600 Ft-ot.

66 1949. január 14. A városi tanács határozatot hoz, hogy a terület kisajátítása ügyében a városi ügyész javaslata alapján a megfelelő minisztériumhoz kell fordulni, mivel ez ügyben nemcsak a Royal, de két lakóház helye is érdekelt.

67 július 24. A helyi kisgazdapárti lapban három írás is napvilágot lát Petőfivel és a Petőfi-szoborral kapcsolatban a költő halálának 100. évfordulója tiszteletére. Az elkövetkező ünnepségekre egy rövid hír hívja fel a figyelmet.

68 Egy hosszabb cikk a Nagyállomás előtti terület teljes romtalanításával, a helyébe létesítendő park terveivel, előmunkálataival foglalkozik, és arról győz meg, hogy a város bizonyos köreiben még mindig él az az elképzelés, hogy Debrecen újabb költőszobrokkal gazdagodjék. „A városnak az az elgondolása, hogy az ötholdas néppark közepén Ady Endre, állomás felőli végében pedig József Attila szobrát állítják fel. Az ötholdas park így a „Költők tere" elnevezést kaphatná."

69 64 A Petőfi szobor leleplezése. Debreczen, 1948. augusztus 31. 65 Debrecen népe ünnepelte az új kenyeret, hitet tett a munkás-parasztszövetség és a Függetlenségi Front mellett. Több mint ötvenezer ember vett részt a hatalmas arányú ünnepi felvonuláson. Debreczen, 1948. augusztus 31. 66 HBmL XXI. 502/a. 5. 470/1948. Bkgy. 67 HBmL XXI. 505/e. 24.369/1948. IV. 68 Űj emléktáblával jelölik meg Petőfi debreceni lakóházát. Nagyszabású ünnepség Petőfi halálának évfordulóján. Debreczenn, 1949. július 24. 69 „Költők tere" Debrecenben. Petőfi szobra mellé kerül az ötholdas népparkban Ady és József Attila ércalakja is. Debreczen, 1949. július 24. 457